Az ezredforduló farkasai - fordítás

11. A fantom

11. fejezet: A fantom

Sienna

A tisztás másik végéről egy másik farkas tört be a fák közé. Hatalmas volt, a legnagyobb farkas, amit valaha láttam és arany-mogyoróbarna szeme rám szegeződött.

Rávicsorítottam a fogam. Nem érdekelt, ha magamra vonom a haragját.

Nem fog megszerezni engem.

Nem tántorította el az erőfitogtatásom és közelebb lopódzott, megpróbált rávenni, hogy lekushadjak a hatalmasságától.

De a félelemnek, ami elfogott, semmi köze sem volt a méretéhez, sem az én biztonságomhoz. Mindennek ahhoz volt köze, hogyan tudott irányítani engem most, hogy megjelölt.

Eszembe jutott, hogy a barátaim beszéltek róla az első Kábulatunk során, de nyilván soha nem tapasztaltam magamon.

A szezon során egy megjelölt nőstényt természetellenesen Kábulatba ejthet az őt megjelölő hím. Csak egy különleges érintésre volt szükség és olyan Kábulatba varázsolhatta női szeretőjét, mint amilyenben ő volt.

A második alkalommal, amikor Aiden kezet csókolt nekem az étteremben, ez történt. láttam a szemében.

Nem törődött az üldözéssel vagy azzal, hogy tisztességesen megnyerjen. Csak dugni akart. Tipikus Alfa.

Talán ennyi volt az egész randevú. Lehetőség, hogy a legvédtelenebb legyek. Lehetőség a feszültség oldására, hogy visszatérhessen Alfa feladataihoz.

Emily hangja elég erős volt ahhoz, hogy ezúttal kizökkentsen a Kábulatból, de mi lesz legközelebb?

Hogyan menekülhetnék ki az ágyából, ha ekkora hatalma van felettem?

Aiden közelebb merészkedett, megfeledkezve arról, hogy én nem tartozom a szelíd nőstény farkasai közé.

Még nem ismertem a teljes erőmet, de tudtam, hogy nem akarom közelebb tudni őt.

Morogtam mélyen a farkas mellkasomban. Hátrálj, rohadék. Menj vissza a picsába.

Megfeszítettem az izmaimat, vártam, hogy lecsapjon.

Lehunytuk a szemünket, de egyikünk sem hátrált meg.

Hirtelen meglebbent a fülünk az erdő talaját taposó mancsok hangjától.

Egy masszív, szőke farkas ugrott ki a fasorból Aiden mögött, mögötte egy négyes farkasfalka.

Josh volt az és feszültnek tűnt. Valami baj volt. Mit kerestek itt?

Josh farkasa dühös pillantást vetett Aidenre. Meglepődtem, hogy egyikünk sem szagolta ki őket, de akkor is egymás illatára koncentráltunk.

Bármi is volt, fontos lehetett, mert Aiden eleinte feldühödött a beosztottja láttán.

Ám néhány másodpercen belül körözött a Falkája körül, összeszedte őket és morgással és feszült pillantásokkal kommunikált. Természetes vezető volt.

Többet akartam megtudni. Ez rólam szólt?

De ugyanakkor nem akartam ott ácsorogni, hogy megtudjam, Aiden még mindig Kábulatban van-e. Megláttam a lehetőséget a menekülésre és az erdőbe menekültem.

Ahogy a nap utolsó sugarai is elhalványultak a fák között, egy csillogó alak ragadta meg a tekintetemet futás közben.

Farkas alakban a látásom sokkal élesebbé vált, mint emberi alakomban, így megálltam a csapáson és nagyon tisztán láttam egy nőt, akinek gyöngyház-fehér bőre és homályos szeme felvillanyozó lila, kék és szürke volt.