Az ezredforduló farkasai - fordítás

4. A ruha

4. fejezet: A ruha

Aiden

Partik. Istenem, utáltam a bulikat. Félreértés ne essék. Tudtam, milyen fontosak. Esélyt ad a Falkának arra, hogy találkozzon a vezetőjükkel? Hogy megismerjék, tiszteljék és féljék az Alfájukat?

Elengedhetetlen volt.

De általában évente csak két esemény miatt kellett aggódnunk. A Karácsonyi Bál és a Nyári Napforduló. Ez a vacsora a bétám, Josh ötlete volt.

És bár szerettem a szőke tüskés hajú köcsögöt, az utolsó dolog, amihez kedvem volt, az az extra parti megtervezése volt.

- Tehát akarjuk az emelt pódiumot vagy sem? - kérdezte Josh fel-alá járkálva és a csíptetős táblára nézett. - Egyrészt, ha helyet foglalsz a közemberek felett, az még jobban megerősíti a felsőbbrendűségedet. Másrészt, ha egy szinten állsz velük, sokkal szimpatik...

- Josh, kérlek - morogtam a fejemet csóválva. - Beszélhetünk másról is, mint az ülésrendről?

Josh megállt, letette a csíptetős táblát és egyenesen a szemembe nézett.

Valószínűleg ő volt az egyetlen vérfarkas az egész falkában, aki elég tökös volt ahhoz, hogy közvetlen szemkontaktust teremtsen az Alfájával.

De ez azért volt, mert amikor Josh rám nézett, az nem volt kihívó.

Olyan volt, mint a legjobb barátom. Tudtam a különbséget.

- Normális esetben minden egyes részletet át akarsz venni.

Igaz volt. Rugózok a részleteken. Nem voltam mikromenedzser, de ha te vagy az Alfa, akkor mindig határozottnak kell lenned. Mindenről.

De most?

- Egyszerűen csak nincs hangulatom, Josh - mondtam. - Rendben?

- Persze. Csak... azt hiszem, a ma este jót tesz neked. A falka moráljának. És ki tudja, talán egy szerencsés hölgynek... - vigyorgott huncutul.

- Tényleg párkeresőt játszol velem? Vagy ez Jocelyn ötlete volt?

Észrevettem, hogy Josh teste megmerevedik jelenlegi partnere említésére. Az előző szezonban az enyém volt, de nem voltak mély érzések. Mindketten felnőttek voltunk.

Josh leült velem szemben és a keresztbe tett karokból tudtam, hogy részt veszek az egyik védjegye szerinti "lelkesítő beszélgetésében". Nagyszerű.

- Nézd, Aiden - mondta és élénken hadonászott a karjával. - Tudom, hogy sok mindenen mentél keresztül az utóbbi időben, haver. A Keleti Parti Falka sok kihívással szembesült az elmúlt hónapokban. Most egy másik szezonban vagy társ nélkül. A pokolba, még csak nem is választottál partnert, akivel összejössz.

Éreztem, ahogy az ajkam meggörbül. Josh biztosan észrevette, mert lenézett és gyorsan témát váltott.

- A lényeg az - folytatta Josh -, hogy mostanában nem vagy önmagad. Ezt nem csak a bétádként mondom, hanem mint a barátod, ember. Aggódom érted. Ha nem találsz társat hamarosan... ha a szerelmi életed nincs egyensúlyban, akkor...

Félrenéztem. Joshnak joga volt aggódni.

Amikor az Alfáknak nem volt párja a Kábulat alatt – még egy megbízható dugó-pajtás se –, a vezetőség szenvedett.

De végül minden Alfának meg kellett találnia a társát, különben ereje lassan meggyengül és egy erősebb Alfával váltották el őket.

De Josh nem tudott mindent.