XI

49 7 2
                                    


Nem tudom mennyi idő telt el, Baji-san már végzett a vérem ki szívásával, de még mindig fölém támaszkodva a nyakamat csókolgassa. Idő közben a póló le került róla, a kezem kockás hasára vándorolt. Nem értem miért én? Miért nem egy lánnyal? Talán egyszer rá kérdezek.... Talán valamikor.
Barátom meg fogta a pólóm alját, segítve rajta le vettük. Mostmár rajtam sincs póló. El indult a nyakamrol lefelé a kulcs csontomat kezdte csokolgatni szivogatni. Egy erősebb szívásnál kissé hangosan nyögtem fel. Baji-san megállt mire én is a számhoz kaptam.

- Chifuyu valami történt? - szólalt meg anyám az ajtó másik feléről. Mióta állhat ott? Miért áll az ajtóm előtt ami zárva van.

- S-semmi baj csak bele rúgtam a-a székbe - barátom erre csak rám mosolygott.

- Jól van vigyázz magadra - hallottam a fürdő ajtó csapódását. Megkönnyebbüléstol egy sóhaj hagyta el a szám.

- Halkabban Chifuyu - suttogta a fülembe Baji-san olyan izgató hangon . A számra lehet egy lágy csókot amit el mélyitett.
Át adtam magam az érzésnek és Baji-sanra bíztam magam. A szüzességem a legjobb barátom vette el.

Minden porcikám fáj. Magam mellé pillantva Baji-sannak hűlt helye. Fel álltam ami nem ment a legkönnyebben, el vánszorogtam a fürdőig. Szembe nézve magammal döbbenet ült ki az arcomra. A nyakam tele van szívás nyomokkal ezt hogy takarjam el? Az iskolában ilyen nyakkal nem jelenhetek meg. Mindenki erről kérdezne egész nap. El végezve reggeli rutinom a telefonom órájára néztem. Hm tizenegy óra... TIZENEGY ÓRA?! el késtem, na mindegy így úgysem mennék iskolába. Vissza feküdve az ágyba újra álomra hajtottam a fejem.

- Fogd vissza az anyád! A tagokra is rá támadt! Baji ez nem normális! - ki ez? Olyan ismerős...

-Tudom de sajnálom én nem akartam, hogy ez legyen! - Ez Baji-san hangja.

- Ébredezik én léptem csá - kivel beszélt Baji-san? És mi van az Anyjával? Nem értem.

- Fel ébredtél? - ült le az ágy mellé Baji-san.

- Mennyi az idő? - nyitottam ki a szemeim.

- Délután négy.

- Oh baszki - ültem fel hirtelen de a derekamba szúró fájdalom miatt fel nyögtem.

- Óvatosan - fektetett vissza.

- Óvatosabb is lehettél volna tegnap - forgattam meg a szemem.

- Tudom sajnálom - nyomot egy csókot az arcomra. Ettől úgy el pirulam, hogy biztosan vörösebb vagyok egy paradicsomnál. Jól esik, hogy ilyen gyengéd velem.

- Hozzak valamit? Biztosan éhes vagy-simított az arcomra Baji-san.

- Jöhet a szokásos - mosolyogtam rá.

Este az ágyon ülve végig néztem ahogy Baji-san el készül. Azt mondta, hogy az anyja keresésére indul. Nem mondtam neki, hogy halottam valamit a beszélgetéséből, talán azt még álmodtam nem azt biztos, hogy nem...

- Na jó ki vele miért bambulsz? - állt meg előttem.

- Jól nézel ki - csúszott ki a számon. Ez olyan kínos, most ezt ki kéne magyaráznom?

- Tényleg? Tetszik amit látsz? - nézett rám kaján vigyorral és egy gyors puszit nyomott a nyakamra. Már megint ég az egész fejem. Ő ezen csak szórakozik.

- Baji-san miért nem azzal fekszel le akibe szerelmes vagy?

- Chifuyu te hülye vagy - forgatta meg a szemeit.

- Ezt hogy érted? Baji-san! - és már ki is ugrott az ablakon. Szuper megint el ment válasz nélkül... Talán belém szerelmes? Hmm neem biztos, hogy nem... Vagy mégis? Persze, hogy mégis! Gyerünk Chifuyu ne légy annyira szőke!! Csak akit kedvelsz azzal fekszel le és csokolgatod egész nap! Miért nem valotta be?

Mi lehet az anyukájaval? Rá támad a bandára? Milyen banda? És miért támad?? Túl sok a megválaszolatlan kérdés... Lehet hogy Baji-san anyja is vámpír? De ha az lenne akkor miért nem nyugodt le mint Baji-san? Már elég régóta el van tűnve... Valami tényleg nem stimmel vele. Talán rosszul sikerült az átváltozás? Létezik ilyen egyáltalán... És miért nem avatott be Baji-san tudok róla is.... Nem értem.

Meg nézek talán egy filmet az eléggé el terelné a figyelmem...Le tudoltam, csak a boxer és egy póló volt rajtam. Anyu alszik be néztem a szobájába is. Vettem elő nasit és fel ültem az ágyra. A film nézésem egy bizonyos valaki jéghideg keze szakította félbe. Baji-san a lábamra tette a kezét vigyorogva figyelt engem.

- Mikor jöttél meg? - kérdeztem rá le hámoztam magamról a hideg kezét.

- Észre sem vettél Chifuyu, túl figyelmetlen vagy - feküdt mellém be a takaró alá.

- Meg találtad? - néztem rá mire ő hezitálni kezdett. Hazudni fog...

- Nem - nem nézett rám. Hazudik. Akkor talán mégis nekem van igazam.

- Anyukád vámpír? - fordítottam magam felé az arcát.

- Mi? - lepődött meg.

- Hallottad Baji-san... Anyukád vámpír?

- Kazutora mondta ezt neked?! - húzta fel magát. Igazam van.

- Nem mondott senki semmit. Én jöttem rá - Feleltem nyugodtan neki.

- Igen - hajtotta le a fejét.







Köszönöm hogy el olvastad!

ᴀ ᴠᴇ́ʀᴇᴅ sᴢᴀɢᴀ  Où les histoires vivent. Découvrez maintenant