Heves vágyak (Bucky Barnes ff) /Befejezett/

5. Kínos

Lili szemszöge

A boltban történt találkozás után még jobban figyeltem.

Hülye Vicky! Minek hagyta otthon azt a papírt? Én tudtam csak bevinni neki mindenki más dolgozott.

Amikor benyitottam a pultnál ült háttal. De olyan hangosak voltak. Tudtam, hogy Vicky direkt csinálja. Az az idióta Dennis meg megint fel akart szedni, de gyorsan távoztam és beszaladtam az otthonba.

Miért pont ott kell lakjon és oda járnia?

Az még csak hab a tortán, hogy a bolti incidens után körbe kérdeztem az eladókat és kiderült, hogy Sam Wilson, avagy az új Amerika kapitány közvetlen szemben lakik. Tehát ezért járt itt. Mindenki hitetlenül nézett rám, mert nem tudtam róla.

Láttam is azóta őt párszor, de úgy gondoltam jobb, ha ezt a férfit is kerülöm.

Ma azonban a sorban mögém állt be. Eddig sikerült kerülni.

- Szép estét - szólt oda nekem.

- Hmm...magának is.

Egyenesen előre néztem és szugeráltam a pénztárost, hogy siessen jobban.

- Sűrűn látlak itt.

Muszáj volt hátra fordulnom.

- Itt lakom a közelben - feleltem.

- Tudom. Láttalak már a mellettem lévő tömbben.

Hát ez jó. Ez annyira jó. Mit tud?

- Az egyik barátom... - kezdett bele.

- Ne haragudj. Nem ismerjük egymást, ez pedig így elég kínos - vagyis tudja.

- Persze, ne haragudj. Sam Wilson.

- Lili Adams.

- Szép név.

Csak bólintottam és idiótán mosolyogtam. Haladjon már az a kurva sor!

Sejtettem, hogy nem véletlen beszél velem. Négy napja Bucky látott a bárban. Nem volt nehéz összeraknia kinek vagyok a testvére és ismerem Vickyt. Biztos mondott valamit, különben nem állt volna le velem beszélni Sam. Én megölöm ezt a lányt!

Én jöttem sorra, gyorsan elpakoltam.

- További szép estét - köszönt Sam.

- Neked is.

Kirohantam a boltból. Csak ne legyen itt kint.

Nem volt itt, gyorsan hazamentem.

Szerda reggelre be kellett mennünk az otthonba. Az éves papírok miatt. Eleinte Markkal ketten rendeztünk mindent, majd amikor nagykorúak lettek a többiek akkor együtt. Persze abban az öt évben egyedül.

- Akkor minden marad a régi? - kérdezte az igazgató.

Mind a négyen bólintottunk.

- Rendben. Ismernek mindent, így nem fogom ezzel traktálni magukat. Holnap lesz egy új ápoló. Remélem vele is meglesznek majd elégedve.

- Mindennel meg vagyunk. Maguk a legjobbak - mondta neki Mark.

- Olyan régóta van itt Teresa, hogy a családunk tagja lett, ahogy maguk is.

Meglátogattuk még őt, de nem ismert fel minket, viszont jó kedvében volt. Beszélgettünk kicsit vele, majd elindultunk.

- Együnk valamit! - szólt Vicky.

- Ez jó ötlet - értett egyet Donna is.

- Oké - mondtam én is.

- Ma Leah van. Menjünk be - lelkesedett Vicky.