Heves vágyak (Bucky Barnes ff) /Befejezett/

1. Bár

Lili szemszöge

Kiléptünk az otthon bejáratán Markkal.

- Szerencse, hogy Clara nem volt itt - mondja nekem.

- Tudom - ami szívás.

- Nem tudom miért változik meg ilyen hirtelen mostanában.

- Azt én sem, de remélem nem azt jelenti, hogy romlik az állapota.

- Nem tudom.

Megfogtam a vállát és rá szorítottam.

- Minden rendben lesz.

- Remélem igazad van. Hazakísérjelek?

- Nem kell. Szerintem iszok még valamit erre az estére.

- Rendben. Akkor holnap várunk ebédre.

Megöleltük egymást.

Már egy éve visszajött mindenki, de nekem mégis minden ilyen pillanatban megfájdult a szívem a régi emlékekre, amikor a testvéreim nem voltak itt.

Mark és Donna a mostoha testvéreim voltak. Vicky és Clara a féltestvéreim. Mindannyian eltűntek.

Az apám az anyám halála után egy évvel házasodott újra. Szerettem Teresat, sosem bánt úgy velem, mint a lánnyal, aki nem a lánya. Utána született Vicky. Pontosan öt év volt köztünk. Mark három hónappal fiatalabb, mint én, Donna pedig plusz másfél évvel.

Közösen nőttünk fel és igazi testvérek voltunk. Clara késői gyerek volt. Az apám akkor lépett le, amikor megtudta Teresa újra terhes. Egy fiatal nő csavarta el a fejét.

Kiskorú voltam, de a bíróság meghallgatott és mivel Teresa is vállalta, az apám pedig lemondott rólam továbbra is velük éltem.

Húsz éves voltam, amikor a kis húgom megszületett. Teresa talált egy munkát, amikor egy éves lett. Egy vegyi cégnél. Az első héten viszont baleset volt. Nem tanították be rendesen és az egyik vegyi anyagot nem zárta le jól. Egy légtérben volt vele órákat.

Kiderült, hogy roncsolta az agyát. Az agya memóriáért felelős részét érte leginkább. Az állapota a demenciához hasonló. Néha emlékszik ránk, néha nem. Sajnos egy-két napig tart, amíg igen.

Én és Mark külön lakásban éltünk már az egyetem mellett, de mindketten ott hagytuk az iskolát. Rendes munkát vállaltunk és közös felügyelettel megkaptuk a kisebb testvéreink gyámságát.

Mikor Donna nagykorú lett, ő is a gyámja lett a két kicsinek.

2018-ban viszont jött Thanos és csettintett. A testvéreim eltűntek. Csak én és Teresa maradtunk.

A nagy házat lezártam, néha ha Teresa jól érezte magát elvittem oda, de mindig sírt. Engem is a lányának tekintett, de nehéz volt neki, hogy a vérszerinti gyermeki mind elmentek.

Clara akkor még csak hat éves volt.

De tavaly mindenki visszatért és nekem is teljes lett a család. Mindenki ugyanannyi idős volt, csak nekem telt el igazából az öt év.

Így most én harminckettő, Mark huszonhét, Donna huszonöt éves. Vicky huszonkettő, míg a kis Clara hét éves.

Lehet nincs neki apukája és az anyja se tud vele igazán ott lenni, mint szülő, de mi mindent próbálunk neki megadni. Mi ketten Markkal még most is külön élünk és a három fiatalabb testvér együtt.

Marknak mennyasszonya van, aki ugyanúgy eltűnt. Donna párja nem, de végül újra összejöttek. Vicky se veled se nélküled kapcsolatban él.

És én? Hát béna vagyok a szerelemben. Voltak kapcsolataim, de senki nem tolerálta, hogy nálunk a család az egyik legfontosabb.