Igen // Lando Norris ff.

12. fejezet

Két hónap telt el a Húsvét óta, és teljesen megváltozott az életem. Kezdjük azzal, hogy Daphne már öt hónapos, ami annyit tesz, hogy semmi időm nincs alvásra, mert megnőtt az étvágya és este vagy háromszor etetnem kell, nőnek a fogai, ezért néha síró görcsöt kap, és képtelen vagyok elhallgattatni. Felborultak a minden napi teendőim, örülök neki, ha marad időm aludni pár órát.

Ha ez nem lenne elég, Oscar és Daniel is unszolt, hogy menjek el egy futamra, így bár kelletlenül, de beadtam a derekam. Mivel a csöppségnek már kevés az anyatejem, táppal is etetnem kell, de ezért lehetőség nyílik, hogy ha kell, egy egész napra anyáéknak adhassam. A szüleim megőrülnek a piciért, körbe ugrálják, és mindig tárt karokkal várnak, ha le akarom passzolni egy kis időre.

Mindeközben nekikezdtem a magánvállalkozásomnak. Régi barátnőmet, Avyt sikerült átcsábítanom magamhoz, úgyhogy visszaköltözött Perthbe, és készen áll újra kezdeni velem az életet itt. Arról nem is beszélve, hogy nagyon nagy forma 1 rajongó, és amikor múlt héten közöltem, hogy megyek a Spanyol nagydíjra, teljes idegösszeomlást kapott, és addig nyaggatott, amíg neki is foglaltam repülő jegyet.

És most itt állok a repülő téren, kezemben Daphneval, mellettem Avy húzza a bőröndöt. Oscar kijött értünk, a kocsi előtt áll karba font kézzel, szeme előtt napszemüveg foglal helyet. Odaérve hozzá bemutatom neki Avyt, és átpasszolom Daphnet. Oscar mosolyogva veszi át a picit, és megsimogatja a pufi arcát.

- Hogy utaztatok?

- Jól, bár a mellettem ülő csávó mindig átrakta a lábát az én térfelemre. Alig fértem el, azt hittem hogy leütöm az újságommal. - Avatja be a barátnőm a történésekbe, míg én megnyújtóztatom a hátam. A folyamatos gyerek cipeléstől teljesen kikészült a gerincem.

- Gyertek, üljetek be, én addig berakom a bőröndöket a csomagtartóba. - Ajánlja fel a fiú, mire hálásan mosolygunk rá. Vissza veszem Daphnet, és nyomok egy puszit Oscar arcára.

- Köszönjük.

Avy és én becsusszanunk a hátsó ülésekre, és amint becsukódik az ajtó felém fordul.

- Ha odaérünk a hotelbe, kapsz egy órát, hogy elmond mi van közted és Oscar között.

Értetlenül nézek rá.

- Ezt meg hogy érted? Nincs semmi köztünk, és nem is lesz.

- Aha, és ezt ő is tudja? - Döbbenten pillantok felé.

- Mégis miért ne tudná?

Éppen valami csípő megjegyzést akart a fejemben vágni, láttam a szemében, de pont beült az emlegetett személy, így elhallgattunk. Csöndben tettük meg az utat, leginkább azért, mert olyan gyönyörű helyek mellett száguldottunk el, hogy csak ámultunk a barátnőmmel.

Egy fél órás utazás után megálltunk egy rohadt nagy épület előtt. Majdnem orra buktunk, úgy csillogott, hogy fájt a szemem tőle. Kivettük a bőröndöket, és magunk után húzva beléptünk a hallba. Az arany és sötét barna, a fényűző csillárok és a visszatükröződő padló makulátlanságra, luxusra hajazott.

A szánk tátva maradt, miközben a recepciós felé léptünk. Oscar elköszönt tőlünk és felajánlotta, hogy holnap körbe vezet a városban.

- Jó napot! Emily Ricciardo névre van foglalva két szoba.

- Üdv! Máris nézem - kezdett pötyögni a gépén a hölgy -, két egyágyas szoba, az egyikbe pedig egy babaágy.

- Igen. - Helyeselek, majd megköszönve átvesszük a két kulcsot.

- A szoba a második emeleten van, a bal oldali lifttel menjenek. - Mutat az említett irányba.

Beszállunk a liftbe, és megnyomva a kettes gombot, lassan elindulunk.

- Szóval - kezd bele Avy, de mielőtt folytathatná, felemelem a kezem.

- Ne, Avy. Nincs semmi köztem és Oscar között. Ő csak egy barát.

- Ezt Landolnak is mondd.

- Mégis miért mondanám?

- Daniel mesélte, hogy a Húsvéti összejövetelen eléggé úgy tűnt, hogy sokkal több van köztetek, mint barátság, és Lando ezen teljesen felhúzta magát.

- Tényleg? - Ledöbbenve szállok ki a liftből, és megindulok a szobáink felé. - Ez fura, mondjuk Luisinha mondta, hogy Lando nem adja bele mindenét a kapcsolatukba.

- Várj, te beszéltél Lando barátnőjével?

- Igen, és közölte, hogy szakít Landoval, ha tudja, hogy nyitott vagyok a fiú felé.

- Na álljunk meg. - Torpant meg a folyosó közepén Avy. - Azt akarod mondani, hogy Lando barátnője felajánlotta, hogy szakít vele, ha tudja, hogy konkrétan utána lecsapsz a fiúra, kihasználva az alkalmat?

Ezt így kimondva elég érdekesnek találtam. Hisz Luisinha szerelmes belé, akkor mégis miért engedi át nekem?

Hirtelen kivágódik mellettünk egy ajtó, és kibukkan egy ismerős arc.

- Ott kint akartok álldogálni, vagy velünk is megosztjátok a pletykákat.

- Pletyka? Hol? - Jelenik meg Charles feje mellett Carlosé is, mire a barátnőm nevetve feléjük libben.

- Gyere Emily, osszuk meg a pletykákat. - Kiált ki már a szobából Avy, mire megijedve slisszolok utána. Remélem nem gondolta komolyan, hogy elmondjuk a beszélgetésünk témáját.