Nálad van a szívem kulcsa

14.fejezet

" A gyűlölet ereje "

Trai

A sötét pincében álltam és a helyét néztem annak ahol Khao volt megkötözve .
Egyre inkább éreztem ahogy el uralkodik felettem a gyülölet.
Az egyik köcsög állt ott mellettem aki életben maradt a négy nyomorult közül akik azért voltak felelősek hogy Khao itt maradjon .
Most is éppen azt hallgattam milyen kifogásokat talált ki .
Mikor is meg ütötte a fülem valami.
Meg fordultam és el kaptam a nyomorult torkát jó erősen megszóritva azt .

- Hogy mit mondtál?
Mit mondott Komwat Úr? - kérdeztem üvöltve az arcába.
A disznó probált szabadulni a szóritásomból de nem nagyon ment neki így egy idő múlva fel adta.
A teste ernyedten logott a kezeim között.

- Azt mondta mikor be rontott ide , hogy Khao az ő Fia.
Uram ezt mondta esküszöm- mondta erőtlen hangon a kezem szóritása alatt.
Hirtelen mindent meg értettem , hogy miért nem szerettem soha a testvérem.
Sőt gyűlöltem őt.
Mert nem volt a vérem.
Csak akkor éreztem bármit is az "öcsém" iránt mikor ki gúnyoltam vagy bántottam őt.
És most megint sikerült a kis rohadéknak meg úsznia.
Rá adásul olyan védelem van most a háta mögött amivel nem lesz egyszerű fel venni a harcot.
El engedtem a nyomorultatt ,  intettem Zang-nak .
Aki azonnal jött is.

- Zang szeretném ha beszélnél a Kínai barátaiddal .
Szükség van erősitésre , még több ilyen  harcosa  mint te és Xiao.
A Komwat család hatalmas , és nagyon összezartóak ,  rengeteg prófi hűséges emberrel.
Én most vissza indulok Apámhoz.
El mondom neki is hogy itt mi történt.
Viszont te és Xiao menjetek el Kinába a magánrepülő gép a rendelkezésetekre áll- mondtam .
Zang bólintott és miközben indult ,  már hívta is Xiao-t  telefonon.
Én is kocsiba szálltam és vissza mentem az Apámhoz.
Akit a dolgozó szobájában találtam éppen mikor meg érkeztem.
A fejét a tenyerébe temetve találtam őt.

- Apám.
Beszélnünk kell.
Sürgősen- mondtam meg hajólva előtte tisztelettel .

Apám fel nézett a kezei mögül.
Hirtelen most másnak láttam őt  , gondterheltnek  , és öregebbnek.
Az eddig mindig határozott félelmet nem ismerő Apám szemében olyasmit láttam amit eddig még sosem.
Tanácstalanságot.

- Rendben Fiam.
Ülj le és mond el mi történt- mondta Apám.

- Khao-t és Pha-t megszöktették.
És nem más Apám mint Komwat Úr és az emberei.
De ami a legsokkolobb  , hogy Komwat olyan kijelentést tett ami hihetetlen volt számomra - mondtam.
Apa fel sóhajtott és rám nézett.

- Milyen kijelentést  tett Fiam?  - kérdezte.

- Azt hogy ő Khao igazi Apja.
Hallod ezt amit mondok.
Ez el képesztő.
Nem gondolod Apa? - kérdeztem vissza.
De a látvány mikor Apára néztem nem egy megdöbbent ember arca volt és ez még jobban összezavart engem.

- Nem nagyon vagy meglepve Apám.
Vagy te ezt tudtad eddig is? - kérdeztem Apát folyamatosan.
Apa fel állt az iróasztal mögül és háttal nekem az ablak elé állt.

- Igen tudtam Trai.
Ahogyan azt is hogy Anyád megcsalt engem .
De ha el engedem Anyád vagy el ismerem a viszonyát akkor el veszítem az Apósom támógatását és vagyonát.
Szóval le nyeltem a békát és felneveltem Anyád fattyát.
Azt a kis rohadékot aki már kamaszkorában egy az egyben olyan volt mint az Apja.
Aki régen a legjobb barátom volt  , most pedig az egyik legnagyob ellenségem - mondta Apa.
A szavai megnyugtattak.
Mindig tudtam hogy Apám számító  , és kapzsi aminek most nagyon örültem.
Mert azt hittem Apa meg gyengült.
De nem csak el fáradt.