Nálad van a szívem kulcsa

17.fejezet

                 " Az életem nélküled "

                                First

Az ágyon fekve ma is okot kerestem arra hogy fel kelljek.
Rá adásul a mobilom is türelmetlenül jelzett.
Felsóhajtottam.
Félre dobtam magamról a takarót , és egyik lábam a másik mellé téve fel ültem.
Egy újabb értelmetlen nap.
Nélküle.
Khao már egy éve hogy el tünt.
Azóta az életem egy rakás szar.
Mindenhol kerestük őt  , az Apja is felforgatta érte egész Bangkok-ot.
De semmi.
Természetesen a Thanawat család így megúszta az egészet.
A bizonyitékok bent égtek az ügyésszel eggyütt.
És mivel az egyetlen ember aki  bizonyithatta volna még Thanawat-ék rémtetteit .
Eltünt.
Aznap mikor el vesztettük őt , értesítést kaptunk egy csúnya balesetről.
Mivel Khao Apja nem akart egyenlőre hivatali emberek előtt mutatkozni nélküle néztem meg mi a helyzet .
A mentők és a tűzoltók már kint voltak.
Egy kis teherbe csapódott be a két volt Jakuzza kocsija.
Őket úgy vágták ki a tűzoltók.
De rajtuk kívül senki sem volt az autóban.
Khao sehol sem volt.
Emlékszem eszemet vesztve követeltem a két seggfejtől hogy mondják meg mi lett Khao-val .
De a válaszuk jeges rémülettel fogott el.
Nem tudták.
Mikor ütköztek még az autóban volt de fogalmuk sem volt a későbbiekben mi lett vele.
Természetesen be tettük a képét az eltűnt személyek közé.
Viszont sajnos az ilyen személyek ritkán lesznek meg.
Khao Apja értesített róla hogy a Thanawat család vér díjat tűzött ki Khao fejére így ha esetlen elő került volna lett volna ki kivégezze jó pénzért.
Ezért bár a szívem szakadt meg nem lett volna célszerű ha mégis fel tünik.
De mégis úgy alakult hogy Nathan sem adta fel.
Ahogyan én sem.
Szerettem Khao-t.
Nem.
Még mindig szeretem őt.
Valószínűleg amíg csak levegőt veszek.
Megrázztam a fejem és el indultam zuhanyozni,  majd ittam egy kávét és kocsiba vágodtam.
Amint el indultam a mobilom azonnal el kezdett jelezni.
Unottan rá néztem a kijelzőre.
Pakin nevét írta ki a telefon.
Ismét fel sóhajtottam.
Nagyon kedveltem Pakin-t  , az eggyütt át éltek szinte testvérekké kovácsoltak minket.
De néha nagyon utàltam hogy ő boldog Pha-val.
Míg én csak vegetálok amióta el vesztettem a másik felem.
Na igen az ő love story-juk jól alakult.
Pha nem sokkal azután tért magához hogy Khao el tünt.
Persze teljesen ki akadt hogy a Testvére kámforrá vált.
És amióta teljesen fel épült aktívan részt vett/vesz Khao felkútatásában.
Viszont a szerelem közte és Pakin közt erős lett és el szakíthatattlan.
Komwat Úr esélyt adott Pha-nak hogy új életet kezdjen.
Pénzt és védelmet mellé.
Összeköltöztek és Pha nyitott egy kis edző termet ahol Thai boxot oktatott.
Szóval bosszantóan émelyitően boldogok voltak.
Ismét sóhaj majd fogadtam a hívást.

- Jó reggelt Pakin.
Miben segithetek neked a mai napon? - kérdeztem.

- Jó reggelt First.
Talizhatnánk meló előtt?
Egy kávé?
Mondanom kell valamit - kérdezte Pakin.
Fasza megint hallgathatóm Pakin ömlengését Pha-ról.
Jó ez nem volt szép tőlem hisz a barátaimról van szó , ezért végül persze belementem.
A kávézó előtt le parkolva felkészítettem magam és mosolyt erőltettem az arcomra.
Majd be léptem az épületbe.
Pakin már az asztalnál ült széles mosollyal az arcán.
Mély levegőt vettem és oda sétáltam Pakin asztalához.
Aki rögtön fel állt és megölet üdvözlésképpen.
Aztán mindketten helyet foglaltunk.
Pár perc múlva meg jelent a pincér két csésze kávéval.

- Szuper hírem van First.
De még várnod kell kicsit mert Pha késik.
Addig mesélj hogy vagy mostanság?  - kérdezte Pakin.

- Ugyan úgy vagyok Pakin.
Nem változót semmi.
Tudod hogy el fogunk késni a melóból ha sokáig kell várni Pha-ra.
Igaz? - mondtam .
De Pakin csak vigyorgott rendületlenül.
Pha végszóra érkezett.
Mikor oda ért mellénk le hajolt Pakin-hoz egy csókra.
Majd felém fordult és intett nekem is mosolyogva.