A sötétség angyala- Perselus Piton ff

1/7 🌌

Előző rész tartalmából...

- Ha őszinte akarnál vagy akartál volna lenni velem, akkor nem titkoltad volna el, hogy egy fogadás vagyok, akit csak ágyba akarsz vinni. Úgyhogy lezártnak tekintem ezt a beszélgetést szeretném, ha békén hagynál.- mondtam a kelleténél egy kicsit hangosabban.

- Olivia Wright! Már pedig most meghallgatsz! Teljes szívemből szeretlek azóta a pillanat óta mióta összeütköztünk a roxfort expresszen harmadikban. Konkrétan visszavonhatatlanul beléd zúgtam..- mondta kicsit emelt hangon, majd halkabban folytatta- Nem csak a fogadás miatt kezdtem el veled időt eltölteni, hanem mert nem tudtam, hogy hogy kellene kifejeznem az érzéseimet....Sajnálom! Remélem egyszer megtudsz nekem bocsájtani.- Fejezte be majd állt volna fel, de én megfogtam a kezét és maradásra kényszerítettem..

- Sirius! Ne menj el, mert én is hasonlót érzek irántad, azóta, hogy megcsókoltál. Magamnak sem akartam bevallani, mert akkor nagyon megbántott..- de nem tudtam befejezni, mert Sirius Black volt oly kedves, hogy mindenki előtt megcsókolt amit meglepetten viszonoztam. Majd meglepetten konstatáltam, hogy az egész nagyterem tapsol és ujjong, amit mosolyogva nyugtáztam, majd belenéztem azokba a gyönyörű szürke szemekbe, amikben elvesztem egy ideje. Majd ezt a szép pillanatot Potter tette tönkre a szokásos humorával.

- Gratulálok a világ legszerencsétlenebb párjának, hogy végre egymásra találtak. Lily és én már nagyon untuk, hogy össze kell hoznunk titeket, mert olyan kémia van köztetek, hogy aki oda néz helyben pirul el. Na még akkor ha rájön, hogy csak most jöttetek össze.

- Kösz, Potter erre tényleg szükség volt! Ja nem!- mondtam kissé unottan, de azért ott bujkált a szám sarkában egy mosoly, miközben Sirius ölelt azokkal az erős karjaival. Na Olivia most fejezd be vagy rossz vége lesz és itt teperjük le egymást a reggeli kellős közepén!

- Na mi a helyzet Olivs? Mintha elpirultál volna egy kicsit..-suttogta a fülembe, amitől kirázott kellemesen a hideg.- Min vagy milyen helyzeten gondolkodsz ennyire?- Én meg bele mentem a játékába és azt mondtam szintén suttogva, hogy..

- Ooo, ha te azt tudnád..-amitől meg őt rázta a ki a hideg és kíváncsiságból betekintettem az elméjébe. A következő jelenet tárult a szemeim elé, "a griffendél klubhelyiségében vagyunk egy esti randin elég hiányos öltözékbe, mondhatni semmi nincs rajtunk" és itt jöttem ki a gondolatai közül, mert támadt egy nagyon ravasz ötletem.- Figyelj, nincs ellenemre az előbb látottak, csak rendezd az arcvonásaidat, mert egy kicsit elpirultál.-mondtam halál nyugodtan, mire visszatért és elég zavarodott volt a tekintete, mire én még jobban zavarba hoztam.- Tudod egy legilimentorral állsz szemben!-kacsintottam egyet a végére, mire pár másodperc múlva olyan vörös lett, hogy élmény volt nézni. Ráadásul nem csak nekem tűnt fel, hanem a tekergőknek is a következő képen.

- Ajajj, Sirius nagyon vörös vagy! Mit mondtál neki Olivia?-kérdezte legjobb barátnőm, miközben Jamesnek dőlt, ja amúgy ők ketten már két hete egy párt alkotnak. Én meg csak jelentőségteljesen ránéztem, mire leesett neki és zavarában James nyakába bújt el, mire a fiú csak mosolyogva nyugtázta a vörös hajú lány zavarát.

- Egy gyors kérdés Olivia,- kezdte Remus halkan - eltudod nekem készíteni a szokásos bájitalt kérlek? Közeledik a bizonyos nap és nem szeretnék senkit sem bántani.

- Persze! Mikorra szeretnéd megkapni az adagjaidat?- tudni illik, hogy Remus vérfarkas a barátai meg valamilyen animágus alakot vesznek fel, hogy barátjukkal lehessenek ilyenkor is.

- Jövő hétre megtudod kérlek csinálni?

- Persze, de előtte szeretnék megmutatni valamit mindannyiótoknak. Találkozzunk ma este Hagrid kunyhója mögött! James, hozd a láthatatlan köpenyedet! Igen, tudok róla, nem vagyok hülye! - mosolyogtam rá, majd Lilyhez fordultam. - Te pedig használd a többieken a kiábrándító bűbájt! - Barátnőm bólintott. - Lily és James, ti ketten a köpeny alatt lesztek. Mindenki érti? - kérdeztem, és mindenki egyetértően bólintott. - Remek, akkor takarodó után legyetek ott! És senki ne késsen! - néztem Siriusra, aki nevetett és bólintott, hogy értette a célzást.

Az éjszaka csendjét megtörő találkozó ígérete izgalommal töltötte meg a levegőt. Egy titokzatos este várt rájuk, ahol a sötétség leple alatt fedezhetik fel Hagrid kunyhója mögött rejtőző titkokat, azaz engem más formában.

----Hagrid kunyhójánál-----

Már nagyon izgulok, hogy mit fognak szólni az új alakomhoz. Már kijöttem egy fél órával hamarabb, hogy előkészítsem a terepet, ugyanis találtam egy olyan varázsigét az egyik hatodikos könyvben ami a hasznomra lehet. A varázsige neve "Disaudio", már a neve is sokat mond, szóval most fogom kipróbálni. Illetve tovább fejlesztettem a láthatatlanná tévő varázslatot, úgy hogy akit akarunk látni azt megtudjuk oldani, de ezt később, mert már idő van.

- Olivia! Merre vagy?- kérdezte Lily én meg halkan előjöttem még emberi alakban a fa mögül és intettem nekik, hogy jöjjenek egy kicsit beljebb. Miután teljesítették elkezdtem kiszórni a varázslatokat.

- Disaudio!- majd lerajzoltam magunk köré egy láthatatlan buborékot.

- Mindenki itt van?- kérdeztem mindentudóan ugyanis drága barátom még mindig nincs itt sejtésem szerint, ami be is vált.

- Nem, még Sirius nincs itt- mondta James.

- Gondolhattam vol...- kezdtem el idegeskedni, amikor megláttam egy fekete kutyát közeledni. Rögtön rájöttem, hogy nem egy átlagos kutya, ugyanis amikor találkozott a tekintetünk rám kacsintott.

- Black ha még egyszer késel, bünti lesz!- majd én is kacsintottam egyet a végén, mire vissza öltötte emberi alakját.

- Elnézését kérem Mrs. Wright, hogy megvárattam eme különleges estén, ahol kegyed mutatni fog valamit.- A végén meg meghajolt (?) és kezet csókolt nekem.- Bár már nagyon kíváncsi vagyok, hogy mivel rukkol elő ez a fiatal boszorkány, úgyhogy nem is húznám tovább az időt.

- Ha annyira nem akarod húzni az időt, akkor időben jössz- vágtam rá kapásból.

- Ezt elnézném még egy darabig, de megy az idő illetve már nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit akarsz mutatni.- mondta Lily.

- Ooh, persze igazad van! Máris! Kérlek ne ijedjetek meg, nem lesz semmi baj!

- Olivs kezdesz megijeszteni...

Nem törődtem semmivel, és elkezdtem az átváltozást. A kék szemeim izzani kezdtek és a testem gyorsan átalakult egy fehér farkassá. A homlokomon egy zöld gyémánt ragyogott, pont mint a nyakláncom. A többiek megdermedtek a sokktól, szemeik tágra nyíltak döbbenetükben. Sirius szemei szinte ki estek, hasonlóan mint legjobb barátnőmnek, akinek szintén nem szóltam a dologról. Eközben láttam, hogy Sirius leült, így úgy döntöttem, hogy befekszek az ölébe, mire ő elkezdte a fülem tövét vakargatni.

Folytatása következik..