A sötétség angyala- Perselus Piton ff

1/6 🌌

Előző rész tartalmából..

- Nem kell megjátszanod magad Black! Mindent hallottam tegnap, amit Jamesel beszéltél. Nem vagyok hülye! Úgyhogy foglalkozz egy másik buta lánnyal, aki bedől, majd a csajozós dumádnak és engem hagyj békén!- álltam fel és ragadtam meg a maradék pirítósomat és el akartam hagyni a nagy termet, nem törődve a kíváncsi tekintetekkel. De ezt megakadályozta Dumbledore professzor;

- Egy kis figyelmet szeretnék kérni!- tehát gyorsan ledobtam magam a griffendél asztalának végébe, hogy meghallgassam az igazgató urat.- Szeretnék bejelenteni egy eseményt, amit már rég tartottunk meg és szerintem a végzősök örülnének ennek. Ami nem más, mint a karácsonyi bál. Jómagam is szerettem és szeretem ezeket az eseményeket, úgy hogy szeretnék egy kis mókát csempészni nektek ebbe az eseménybe, azzal hogy, álarcos bál lesz. Majd a ház vezetők később ismertetik a további tudnivalókat. További jó étvágyat! Köszönöm a figyelmet!

A termet megtöltötte az izgatott diákok lármája, amitől elkezdett zsongani a fejem, így elindultam oda ahova mindig elbújni járok, természetesen a könyvtár zárolt szekciójába. Pár perces séta után oda is értem a kedvenc ülő-alkalmatasságomhoz és elővettem a kis táskámból a fekete noteszt amit már egy ideje éjjel- nappal olvasok. Néhány órával később motoszkálást fedeztem fel magam körül, ezért felnéztem a könyvem rejtek helyéből és meglepődve vizslattam Perselust aki felém tartott elég magabiztosan, erre én csak kérdőn felálltam és elindultam én is, majd megálltunk két lépésre egymástól, ami nekem már fájdalmas volt.

- Jól vagy Olivia? Mi történt Blackel? Nem úgy volt, hogy jártok?

- Úgy nézek ki, mint aki jól van?! Hirtelen miért érdekel, hogy mi történt? Mert úgy emlékszem valaki nem akart rám nézni se! Most meg hirtelen érdekel hogy mi van velem?? Perselus, nem értelek..

- Csak azt kérdeztem meg, hogy jól vagy e, de látom, hogy nem vagy valami társasági hangulatban.. te kis sárvérű!

- Hogy mit mondtál?- kérdeztem teljes sokkban.- Te azt mondtad rám, hogy sárvérű? Azt hittem ezt már lerendeztük. Azok után, hogy kiálltam melletted és azt mondtam Lilynek...hogy megtudsz változni, csak rossz társaságba keveredtél. De te ezt kihasználva semmibe vetted őt lassan fél éve, merthogy elkezdett Potterékkel társalogni. Neki is van mit mondania neked! Nehogy azt hidd, hogy csak ő a rossz! Emellett engem is figyelmen kívül hagysz és meg is bántasz. Hát akkor most jött el az a pillanat, hogy te rohadj meg Perselus! Elegem volt belőled meg a két értelmű beszélgetésekből, ölelésekből.

A monológ végét már sírva és kiabálva mondtam végig. Majd egy pálca mozdulattal lemásoltam az összes olyan könyvet ami az övé és egy bonyolult varázslattal lehoztam a 10 könyvet és egy nagy puffanással a földön landolt az egész.

- Nesze, itt vannak a könyveid! Remélem megtalálod a neked való társaságot.

Majd ott hagytam a megdermedt volt legjobb barátomat és könnyáztatta arccal siettem fel a klubhelyiségbe és ledobtam mindent majd dőltem végig az ágyamon. Napokig nem szóltam senkihez, illetve nem jelentkeztem órákon, amit a professzorok nem tudtak hova tenni, így McGalagony professzor egyik nap megállított a folyóson.

- Mrs.Wright egy mondatra megállíthatom?- erre csak bólintottam egy aprót és vártam, hogy a professzor folytassa.- Van valami gond Olivia? Mert a kelleténél is csendesebb, sőt nem jelentkezik az órákon sem. Ami nem önre vall.

- Köszönöm, az aggódást McGalagony professzor, csak fáradt vagyok, de azon kívül semmi gondom sincsen. Kérem ne aggódjon!

- Rendben, de akkor ígérje meg nekem, hogy ezúttal jelentkezni fog az órákon! Mert valljuk be az ön magyarázatát öröm hallgatni.- halkította le a hangját, hogy csak én halljam, amire kénytelen voltam mosolyogni.

- Megígérem, hogy aktívabb leszek. Ami azt illeti van egy kérdésem. Mit takar az álarcosbál? Mert még negyedik évben részt vettem egy bálon, csak arra nem ugyanazok a szabályok vonatkoztak és nem is a Roxfortban volt. Meg természetesen az már nagyon régen volt.

- Örömmel! A bál ugye karácsonykor lesz megtartva és erre az eseményre mindegyik évfolyamból jöhetnek. Az esemény apropója, igazándiból az Ön kimagasló teljesítménye minden tantárgyból és Perselus Piton bájitalkészítési tehetsége, amit szeretnénk megünnepelni a létező legszebb módon. Ja és a legfontosabb, a ruhájában legyen mind a négy roxforti ház színe. A többieknek a saját házuknak megfelelő öltözékben kell megjelenniük. Van még kérdése?

- Nincsen, McGalagony professzor! Köszönöm szépen, hogy rám szánta ezt a pár percet!

- Örömmel tettem Mrs. Wright! Viszontlátásra!

- Viszontlátásra professzor!

McGalagony professzor lelki támogatása után a griffendél újabb házpontokkal gazdagodott illetve legjobb barátnőm nagy örömére újra odaültem hozzájuk az étkezéseknél és újra beszélhetett velem. Viszont amit egyik reggeli beszélgetésnél hallottam az teljesen megváltoztatta a Sirius Blacről alkotott képemet.

- Jó reggelt- dobtam le magam Lily mellé aki szokásosan Potterrel társalgott, de erre gyorsan megölelt és folytatta a bájcsevejt. Amit csak nyugtáztam és elkezdtem fogyasztani a müzlimet, de mint mindig most is kellett történnie valaminek, nehogy legyen egy nyugodt reggelim..

- Olivia- szólított meg Black, amit csak egy szemforgatással nyugtáztam- szeretnék veled teljes mértékben őszinte lenni..

- Ha őszinte akarnál vagy akartál volna lenni velem, akkor nem titkoltad volna el, hogy egy fogadás vagyok, akit csak ágyba akarsz vinni. Úgyhogy lezártnak tekintem ezt a beszélgetést szeretném, ha békén hagynál.

- Olivia Wright! Már pedig most meghallgatsz! Teljes szívemből szeretlek azóta a pillanat óta mióta összeütköztünk a roxfort expresszen harmadikban. Konkrétan visszavonhatatlanul beléd zúgtam..

Folytatása következik...