07.

83 3 0
                                    

És itt vagyunk a közös házunk elött

-mentünk!- puszil arcon anyu

-Sziasztok!- integettünk nekik
majd végig nézzük hogy el hajtanak

-Ez most olyan mintha iskolába hoztak volna!- fintorog Nam

-Ja de ez örökre szólo és nem tanulsz!- vonok vállat majd be lépek az elő szobába ahol ott vannak a böröndjeink majd mint "szakács,, a konyhába vettem az irányt amitől majdnem sirva fakadtam anyuék tudták hogy rendezék be
huszadika van mindjárt karácson de diszitést nem láttok csak egy hatalmas karácsony fát a nappaliba
ugye ez a ház két emeletes
négy szoba két erkélyel egy zene szoba és egy dolgozo szoba ami közös egy kis terasz és hát a szokásos hátso udvar kettő furdö szobás (meg egy baba szoba) szoval hatalmas de kettönknek?? jo majd ha lesz egy gyerekünk akkor hármunknak????
tul hajszoltak mindent

(képek a végén!! Szerk,)

-Jaj de szép!- lép be Nammjon is

-Stop!- kiáltok fel- Én nyúlok mindenhez elsőnek ez az én konyhám!- lököm ki -imádom!- feküdtem el a pulton

-Mostmár?- nyit be

-KIFELE!!- kiáltok rá nevetve

-Igenis!- hajol meg mosolyogva majd ki megy khmm az a mosoly áááaa
mármint nem, nem tetszik
csak az a mosolya a kis gödröcskéivel ahhw elolvadok

várj??

Ez a hupikék törpikék főcimdala??

lassan mentem ki a konyhából be a nappaliba ahol csak egy ugrálo éneklő Nammjont láttok

-De a törpök élete nem csak játék és mese hallottál már a gonoszról a csúf kopasz hókuszpókuszrol szegény hókuszpókusz mindig mellé fog aztán persze mérgesen morog nótata törpapa hami tréfi törpilla dulifuli okoska mi vagyunk az icikék mi vagyunk a picikék a hupikék törpikék!- a dal végeztével fáradtan fekszik le a kanapéra

-Spongabob nem megy?- teszem el a telefonom (edig videoztam)

-Figyelj!- pattan fel ujra- Mindenki kész? - Kérdezi rám nézve

-igenis kapitány!- nevetek

-Hangosabban!- kiált mosolyogva

-Igenis kapitány!- kiáltok fel mellé ugrálva

-hooo... ki lakik oda lent kit rejt a viz!

-Spongabob kocka!- ugrálok én is

-Sárga szine és lyuk rajta tiz?- néz a szemembe kezemet megfogva és ugy ugrálva

-Spongabob nadrág!- mosolyom levakarhatatlan

-Kár hogy a levegő csak szoba disz

-Spongabob kocka

-De az élet eleme csak is a viz

-Spongabob nadrág

-Kocka nadrág, kocka nadrág kocka nadrág Spongabob kocka nadrág!- énekeljük együtt a végét egymás szemébe nézve mosolygunk
most meg csókolnám vagyis
mi??

-Ez kurva jo volt!- hallom meg Taehyung hangját

-TaeTae majdnem megcsókolták egymást várhattál volna!- löki meg finoman Jimin Taehyungot

-Mi dehogy is!-lököm el Nammjon kezét majd le szállok a kanapéról és a bőröndöm megfogva viszem fel az emeletre


______________
Szoval a ház kivülröl

Love That Kills Where stories live. Discover now