8.rész

43 0 0
                                    

- Rafe!- kiabáltam nevét mert mikor leértem senki nem volt lent.

- Kint vagyok!- kiabál vissza. Kimentem, kint nem ült senki.- Mármint fent az erkélyen!- pontosított. Felmentem gyorsan ki az erkélyre. Rafe ott ült a dohányzóasztal mögötti kanapén. Vagyis inkább szét terpezkedet. Az asztalon volt egy csomó pia.

- Arrébb mész egy kicsit?- kérdeztem. Egy szó nélkül megtette, majd leültem mellé.

- Mivel kezdjünk?- kérdezte Rafe. - Egy kis feles? - nyújtja felém a feles poharat.

- Jöhet egy!- húztam le.- Na adj még egyet!- és ez így ment második pohártól már nem számoltuk mennyit iszunk.

- Hallod, Alexa!- szólított meg.

- Mi az?

- Kérdezhetek dolgokat?

- Milyen dolgokat?

- Pl volt már barátod?- ez nem tudom miért érdekli.

- Nem, nem volt.- ráztam a fejem amitől egy kicsit megszédűltem. Nagyot nevettem.

- Tényleg nem bírsz engem?

- Nem vagy olyan rossz társaság, csak néha sok vagy, de ez oké mert én is tudok sok lenni.- rántottam meg a vállam.

- Milyen volt az első csókod?- kérdezte,de közben bele akadt a csókod szóba is néhány másodperc dadogás után sikerült. Igazából nem tudom,hogy jutott el ehhez a kérdéshez.

- Ha úgy vesszük még nem volt.- rántottam meg a vállam. Rafe kérdő pillantással nézet rám.- Hatodikas voltam mikor az egyik fiúval szájra puszit adtunk egymásnak és ennyi volt.

- És szeretnéd ha lenne?- csúszott közelebb. Valamiért igent mondtam. Lassan, kimérten közeledett felém még úgyis, hogy már volt benne némi alkohol. Puha ajka az enyémhez ért, majd nyelve bejutást kért én hagytam neki. Nyelve felfedező utat tett a számba, majd az én nyelven is az övébe. A kimért és lassú csók át váltott vadba. Rafe keze a pólóm álla vándorolt. Gyorsan el toltam magamtól.

- Bocsánat!- szabadkozott. Én ebben a pillanatban ki is józanodtam.

- Én azt hiszem bemegyek!- álltam fel, de a kezemnél fogva vissza rántott. Már megint, de most érintése lágy volt nem erőszakos.

- Maradj! - egy pillanatra ránéztem, de gyorsan el is fordultam irányából.- Kérlek!

- Oké, maradok!- ültem vissza mellé. Beütött a kínos csend és csak néztük egymást.

- Ő íze én most!- mutatott a kezében lévő zacskóra ami tele volt fehér porral. Szerintem mindenki tudja mi az.

- Oké?- mondtam és inkább fel álltam.- Magadra hagylak inkább ilyenkor nem vagyok a kedvenc embered!- mutattam a kezemre.

- Azt sajnálom!- nézte a lila foltot.

- Tudom!- dobtam neki egy biztató mosolyt és hátat fordítva neki be mentem. A szobámba érve át öltöztem pizsamába fürdést majd reggel el végzem most nincs hozzá se erőm se kedvem. Ágyba bújtam és pár perc után már az álmok világában voltam.

Reggel felkeltem le zuhanyoztam, majd lementem a földszintre valami ennivalót keresni. A konyhában Rafe fogadott.

- Jó reggelt!- köszönök.

- Reggelt, hát azt nem mondanám.-néz rá a telefonjára.- Már fél egy van.

- Az fasza. - elővettem egy poharat engedtem bele fizet és inni kezdtem.

- Van egy rossz hírem. Apámék , Sarah és Whizzie a Bahamákra mentek 1 hónapra szóval 1 hónapig velem leszel csak itthon.- úgy megdöbbentem,hogy telibe kiköptem a vizet ami a számban volt.- Azért ennyire nem kell örülni!- mondta szarkasztikusan. - Na jól van én magadra hagylak.- állt fel majd elment.
Úgy döntöttem eszek és takarítani fogok. Egyszerűen most nem akarok gondolkodni.
Evés után kapcsoltam zenét egy takarítottam időnként megálltam kicsit táncolni. Ez így ment estéjig.

- Jól nyomod!- mondta egy hang a hátam mögül miközben épp táncoltam. Felugrottam ijedtemben.

- Jézusom!- kiáltottam fel.

Véletlenül Szerettem Beléd Where stories live. Discover now