Kinktober 2023 [18+] - Holdvirág

23. Kéretlen vélemény

Harry úgy pördült meg a gúnyos, vékony hang hallatára, mintha csak dróton húzták volna. Közvetlenül mögötte egy fiatal, magas és igen karcsú nő állt, hatalmas, égő vörös hajkoronával és mocsárzöld szemekkel. Arca kissé hosszúkás volt és éles, határozott vonásokkal rendelkező, orra pisze, ajkai pedig dúsak, orcáit és orrát mindenhol szeplők borították. Csinos alakján egy testhezálló smaragd ruha feszült, ami tökéletesen hangsúlyozta méretes kebleit és széles csípőjét, hosszú combjainak sápadt bőre pedig szinte virított a sötét ruha kontrasztja miatt. Összességében gyönyörű istennő volt, Harry még azt is megkockáztatta, hogy bizony még Afrodité is irigy lehet rá, ami nem kis szó volt az istenek körében. De a fiatal nő elbűvölő szépségét torzították undok szavai és hangjának gúnyos, pökhendi tónusa.
Harry ugyan nem látta, de érezte, hogy Hades megfeszült mellette és óvón, talán kissé fenyegetően is közelebb lépett hozzá. Mintha az idősebb arra számítana, hogy a nő ártani készül neki…

- Úgy látom, te nem örülsz, hogy itt vagyok.

- Nem, de nem is igazán érdekel, mert úgysem maradsz itt soká. Hades csak kanos, arra kellesz neki hogy jól megkurjun és majd ha kijátszotta magát veled akkor mehetsz is vissza ahonnan jöttél.

- Hekaté!

Mielőtt bárhogyan is reagálhatott volna az undok vádaskodásra, Persephone arra lett figyelmes, hogy kedvesét egy eddig nem tapasztalt sötét köd kezdte körbevenni és szemei pedig teljes egészükben elfeketedtek, még a szemfehérjéje is. Arca olyan szürke lett, mintha a férfinek nem is volna vérkeringése, akár csak a holtaknak. Testadtása az eddigieknél is jobban megfeszült, arcán nyíltan zabolátlan düh uralkodott.  Ráadásul olyan jeges hideget árasztott magából, ami pillanatok alatt fagyasztotta be a kis emelvényt körbefogó folyók víztükrét, a sötét mágia ami pedig ennek a helynek a sajátja volt szinte kézzelfoghatóvá kezdett válni a dühös isten körül, sejtelmes liláskék csillogás formájában.

- No lám, mégis csak maradt benned valami isteni méltóság, és nem lettél teljesen pincsikutya.

- Kedvesem, higgadj le. Majd én beszélek a vele.

- Harry, most jobb lenne, ha nem néznél ide…

Hades hirtelen felemelje jobb karját, aminek hatására a vörös hajú úgy emelkedett fel a padlóról mintha csak egy tollpihe lenne. Látszólag egy cseppet sem volt meghatva a tajtékzó düh láttán, ami az Alvilág Urából áradt, de a Tavaszisten nem mulasztotta el észrevenni, hogy a nő szemében egy pillanat erejéig jeges rémület suhant át. Biztos volt benne, hogy belül rettegett, hogy mit fog vele tenni Hades, és ezt mi sem bizonyíthatta volna jobban, hogy még azok is akik eddig örömmel köszöntötték őt és egy rossz szót sem szóltak, ijedten hátráltak el a Sötét isten mellől, és remegő kiskacsákként összebújva várták, hogy mi lesz majd a nő büntetése ezért a kirohanásáért.

- Ez nem szükséges. Én is meg tudom védeni magam.

Harry egyfelől boldog volt amiatt, mert párja ennyire védelmező volt vele szemben, de úgy gondolta, hogy Perselusnak meg kell értenie, hogy tud vigyázni magára… elvégre mostmár ő is az Alvilág istene, és már nem volt gyermek. Nem várhatja el mindig Hades-tól hogy megvédje, ha csak valaki egy rossz szót szól rá. Mert biztos volt benne, hogy rengeteg ilyen megjegyzés lesz még, javarészt éppen a kapcsolatuk miatt fogják őt támadni. És ha uralkodni akar egy ilyen zord Birodalomban, ahol ez bizonyára nem mindig egyszerű feladat, akkor bizonyítani kell, hogy készen áll betölteni a posztját, és kellően keményen tud fellépni, ha éppen az szükségeltetik. Hogy elég erős hozzá, elég erős ehhez a helyhez és ahhoz, hogy Hades méltó társa legyen, akit ugyan úgy tisztelnek, mint őt. Emellett persze azt sem akarta, hogy a nőnek komoly baja essen.