Néha előfordul, hogy császkálunk az erdőben, esik az eső és hopp, egy fa a fejünkön landol! Aztán ha minden tuti, valami kedves idegen, némely esetben valódi jó csávó, kiszabadít minket onnan, a házába visz, majd etet, meg itat. Néha pedig képesek l...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
RÉSZLET A PROLÓGUSBÓL
"Tiszta retek minden, ez a sár meg különösen felbasz! Na, jó, mi az édes fene az ott? Valami kupac lehet, egy nagy kupac fos, példának okáért. Ez milyen állat? Ja, hogy ember! Most már minden világos!
Én kérek mindjárt elnézést. Kifeküdt itt az erdő közepén, mint egy hulla... ugye nem az? Megbökdösöm valami bottal, nagyon remélem, hogy nem harap! Ha megmozdul, én tutira sikítok!
Nem szabad az ilyesmit félvállról venni, akár veszett is lehet! És én nem akarok senkitől sem megveszni, éppen eléggé megveszek magamban! Állat, úgy tűnik, lélegzik! Csak lecsapta egy bazi nagy ág, semmi különös, mindenkivel előfordul néha.
Azért kap egy finom rúgást, hátha ezzel kellően érvelek a felelőtlen természetjárás ellen. Hű, de jól esett! Most jön a megterhelő feladat, az ág leszedése. Jaj, kurvára nincs kedvem! Jobb lenne, ha nem tudnék az ilyesmiről, még dolgozzak? Felháborító!"
