11.KECSKÉS IRIGYSÉG

7 1 0
                                    

Aurika karjába kapaszkodtam itt nagy idegességemben, miközben próbáltunk rájönni, mi a halál fasza csinál ekkora lármát. Őszintén... kezdtem befosni. Az előbbi szuper majdnem baszásnak kár, hogy ennyire hamar vége lett. Pedig már igazán vágytam a faszi testére. Tökre kiéheztem, ugyanis nem dugott meg elégszer. Azt nem értettem miért, viszont rohadtul zavart.

– Van ott valaki? – kérdezte a csávó.

Erre mekegés hangja érkezett felénk. Amikor befordultunk a sarkon, különös hangra lettünk figyelmesek. Megnyekkentem, aztán egyből Aurélat mögé futottam. Egy kibaszott kecske állt előttünk. De nem akármilyen. Hanem egy olyan, aminek állati helyett emberi képe volt.

– Mi az istenek heréje ez?! – szorongattam a csávót.

Kezdtem megnyugodni, miután az állat tovább nézett minket. Egészen vicces képe van. Olyan lapos, mert hát nem kecske. Azért mégsem jöttem elő. Beszari vagyok én ehhez!

– Miféle szerzet vagy te?

– Cassidnak hívnak.

– Ó, a kurva életbe, tud beszélni! – hápogtam, mint valami személyiségzavaros kacsa.

– Átváltoztatott engem valaki kecskévé, azóta így vagyok. Nem tudnátok segíteni, a fenéért is? Utálom a kecskéket! Annyira szörnyű, bűnronda fenevadak! Utálok egy lenni közülük!

Erre megérkezett Buster. Igazi harci mekegéssel felszerelve, jól seggen öklelte ezt a Cassidot. Ügyes kecsek! Igazán örültem neki, mennyire profi, mert valahogy nem tetszett a kecske pofa kisugárzása. Egyszerűen... éreztem.

– Buster, viselkedj! Nem, ne mekegj ilyesmit, oltári nagy bunkóság! – fegyelmezte a kecskebaszó. – Na, figyelj, Cassid! Lehet éppen rám van szükséged.

– Komolyan?

– Talán vissza tudlak változtatni.

Az állat testű szemétláda hamarosan csillogó szemmel nézett Auri babára. Túlságosan is csillogóval. Bassza meg, féltékeny vagyok! Pedig a csávó nem is a pasim! Ez a szerencsétlen meg lehet ocsmány, még nem derült ki!

Ekkor a szakállas finoman megsimizte a hátát, a fickó meg tökre összeroppant. Felüvöltött. Azt hittem már, kipurcan. De nem, bassza meg! Ehelyett kiegyenesedett a gerince, összekapta magát, eltűnt a szőre a gecibe, és emberré vált. Kibaszott, vonzó, kurva emberré.

Konkrétan nálam sokkal szexibb lett. Persze ennek nem ilyen vörös haja van, mint nekem, hanem fekete, mint a jó élet! A szája csókolnivaló. A szeme pedig... kicseszett aranyszínű! Az életemben nem láttam még ilyen szép valakit. Igaz, mindössze domináns faszik alá való, tehát pont leszartam. De Aurélatot nézve, azért az én drágának elnyílt a szája a csodálkozástól.

– Köszönöm szépen! – álmélkodott, majd faszán nekirontott az én barna hajú izombogyómnak. Szorosan átölelte. Legszívesebben visszatörtem volna a helyére azt a rohadt gerincoszlopát, hogy megint kecske legyen belőle. Na, baszki, tényleg állatira féltékeny vagyok! – Megmentettél! Hogyan hálálhatnám meg?

Szexi mosolyt villantott rá, és megsimogatta a mellkasát. Kinyírom, esküszöm, megfogom azt a vékony nyakát, majd szilánkokra baszom! Hát mit képzel?! Aurika az én pasim, nem az övé! Vagyis a fickó sosem jelentette ki, mik vagyunk, de azért smárolunk, jókat dumcsizunk, szexelgetünk, ő nyilván az enyém!

– Abba tudnád hagyni a tapizását? – kérdeztem minden méltóságom összeszedve. – Aurélat nem szereti, ha piszkálják.

– Aurélat, szép név. Te pedig ki is vagy?

Kamillatea 18+Donde viven las historias. Descúbrelo ahora