A boldogító igen

Prológus

Alina Cross vagyok. Szőke hosszú hajam és kék szemem van. A testem, nos a sok éves kiképzés alatt mondhatni tökéletesre edződött. Anyukám még 12 éves koromban elhunyt, ezáltal apával maradtunk ketten,Logen Cross-al. Igen, egyke vagyok. Apám, Amerika sőt, a világ legnagyobb szervezetének a feje. Hatalmas birtokunk van és több ezer alkalmazottunk. Most biztos az jön le, hogy mennyire el lehetek kényeztetve. Ki kell ábrándítanom, közel sem vagyok hozzá. Apa mindig is meg akart adni nekem mindent, mert pótolni akarta anyát, de nem azzal, hogy megvett nekem minden kis szart. Kiképzett a saját kezével, hogy pontosan olyan legyek amilyen ő is. Mindig azt mondta nekem, hogy legyek kiszámíthatatlan, legyek láthatatlan és gyors, ámde ha kell akkor igen is legyek látványos és kitűnő, hogy megijedjenek az emberek. Legyek rideg egy üzlet során, hogy komolyan vegyenek, legyen meg a tekintély és az a pillantás, amivel ha ránézek valakire könyörögjön az életéért. Legyek nyugodt mindig, hogy azt higgyék kézben tartom a dolgokat még akkor is ha ez mégsem így van. Tehát nem, nem vagyok elkényeztetve. Többet tudok mint amennyit kinéznek belőlem. Muszáj volt ennyire komolyan venni hiszem nem sok nő utazik ebben az iparban, sőt inkább semennyi nő, de mivel én vagyok az egyetlen gyerek így rám száll a maffia is.
Nem tudom mit mesélhetnék még így előzetesben, de ha most ki felejtettem valamit, menet közben biztos kiderül. Kezdjük meg a napot.

Reggel 7-kor csörgött az ébresztő. Kinyomtam és elkezdtem felöltözni, most csak itthoniba, apa mondta hogy meg kell valamit beszélnünk, nagyon fontos. Felvettem egy szürke mackó rövidnadrágot és hozzá egy fekete cropp pólót, majd megfésültem a hajam és egy laza kócos kontyba kötöttem. Elindultam a dolgozó felé, odaértem, megálltam az ajtóba és miután hallottam egy „Igen"-t, bementem és leültem a kényelmes kanapéra. Apa volt az íróasztala mögött. Rám nézett és mosolygott.

- Szia apa, mondtad, hogy fontos megbeszélni valónk van. Mi lenne az?- kérdeztem igazából még nyugodtan, aztán eszembe jutott valami, ami felidegesített.- Megint ellopták a szállítmányt?- múlthéten is volt egy ilyen incidens.

- Nyugi kicsim. Csak lenne egy üzlet, amit nélküled nem akartam megkötni, hiszen te is benne vagy. Nem tudom mennyire gond ez neked, de a szervezetnek ez egy fontos döntés lenne, eléggé meghatározná az életünket szívem. Nagyon nagy dolog lenne ez, ha sikerülne, hiszen ez a te jövődet is biztosítaná, és biztos vagyok benne, hogy nem is lenne olyan vészesen rossz.- fejezte be, de a lényeget nem mondta.

- Mi lenne az apa, ne kertelj.- mondtam neki kicsit izgatottan. Apa nem szokott olyan döntést hozni, ami nem a csapat érdeke. Igyekszik jó vezér lenni. Tanultam tőle és én is ilyen akarok lenni.

- Nem biztos, hogy örülni fogsz, de a spanyolok tettek egy ajánlatot számunkra, terjeszkedés céljából gondoltam remek lenne, hiszen ők a második legnagyobb maffia utánunk, maga Matteo Garcia hívott fel tegnap ezzel az ajánlattal. Mégpedig az lenne, hogy szövetséget ajánl, cserébe elvehet feleségül téged, méghozzá egy hónap múlva. 2 hét múlva az átadáson kérné meg a kezed. Fogalmam nincs mit szólsz hozzá, ezért nem akartam nélküled meghozni a döntést, hisz végülis te vagy a főszereplő.- köpni nyelni nem tudtam hirtelen, viszont tudtam, hogy ez fontos szövetség lehet számunka és apámnak is fontos, hogy jó körülményekbe menjek férjhez, így hát mivel láttam, hogy nagyon szeretné, bele egyeztem.

- Rendben apa, elfogadom az ajánlatot, értesítsd őket még ma erről kérlek, és mond meg nekik, hogy nem akarom megbánni, azt hogy elfogadtam.- mentem is ki a dolgozóból. Edzeni mentem jó sokáig, azt hiszem este 10-kor tértem vissza, lefürödtem és mentem aludni.

—————————————————

Sziasztok! Jó sokáig kimaradtam innen, de most meghoztam nektek az új olvasni valót.
Remélem nincs harag a sok kihagyás miatt.😉