Ismeritek azt az érzést amikor tudod, hogy aludhatnál sokáig, viszont kipattan a szemed, és már nem tudsz tovább aludni?
Na igen, én is gyakran tapasztalom...
Mivel délutános vagyok a héten, így ahhoz, hogy időben és kényelmesen elkészüljek a buszomhoz, bőven elég 9:30-kor felébrednem. Ez ma nem jött össze, így netflixet néztem indulásig. A munkába beérve volt még fél órám, így beszélgettem az egyik munkatársammal aki éppen szüneten volt.
Ő lett az egyik kedvencem, közvetlen(ugye én ennek pont az ellentéte), aranyos és kedves csajszi, nagyon sokat beszélgettünk már, és meglepődtem amikor mondta, hogy pont abban a faluban lakik, ahol a nagyszüleim is.
A mai napom nagyrészét az új áru feltöltése tette ki, ma nem kasszáztam annyit mint tegnap.
Ez a nap is viszonylag gyorsan eltelt, bár ezzel a sok várakozási idővel, ami van amíg nem jön a vonatom, nem igazán tudok még megbarátkozni.
A gyógyulásom egyenlőre nem sokat halad, egyik nap jól érzem magam, a következő nap viszont megint a mélyben vagyok. Remélem, hogy az augusztus lesz az áttörés ebben.
Sziasztok! Köszi, hogy elovastátok a mai napomat is. Ha esetleg bármi kérdés felmerülne benned, tedd fel nyugodtan! Puszi: Niki🌸
YOU ARE READING
My recovery
Short StoryTörténet a mentális gyógyulásomról. Az evészavartól az egészséges táplálkozásig. A pánikrohamtól az egészséges életig. Az önbizalomhiánytól a magabiztosságig.
