Azt mondják a sorsunkat nem lehet elkerülni...
Egy új lány aki nem akar semmi mást csak látatlanná válni az egyetem folyosóin...de egy szerencsétlen vétlen folytán a suli rosszfiújának lesz a barátnője aki minden csak nem láthatatlan
Emma Oliva Fo...
Újra itt körülbelül egy hónap telt el mióta Jamessel összejöttünk nagyon durva. Azóta volt box meccse is ahol nyert pár elég csúnya sebeket és zúzódásokat szerzetet és ahogy megbeszéltük én ápoltam le a sebeit majd ott ültem mellette a miközben ő jéges vízbe fürdőt.
Na de vissza a mai napra. J ma szokatlanul csendes de bújós volt, ami nem lenne fura ha csak ketten lennénk de tömegbe nem szokta ennyire kimutatni. Például mikor kint álltunk az udvaron hogy tudjanak cigizni ő csak hátulról átölelt és a nyakamba bújtatta a fejét, vagy órán is hozzam bújt. Az utolsó óran vagyis számunkra utolsó órán el is aludt. A padra hajtva a fejét, keze a combomon, én pedig a hátat simogattam. A fiúk is kérdőn néztek rám, de válasszal nem tudtam nekik szolgálni. Miután vége lett az órának felkeltettük.
-Héj haver minden okés-tette fel a kérdést óvatosan Ryan. -Semmi csak hagyjatok békén-vágta oda flegmán. ami tőle szintén nem megszokott.
Az udvarra kimenve ő leült a padra én pedig az ölébe ültem. Ő átkarolt nyakamba temette fejét és kifújta a levegőt. -Elmondod mi a baj ?-súgtam hogy csak ő hallja. Válaszul csak még közelebb húzott magához. Majd óvatosan bólintott egyet. Felálltunk a helyünkről és elsétáltunk a kocsiig. Ő neki támaszkodót és meggyújtott egy cigit. Közelebb húzott magához, vigyázva ne fújja rám a cigit. Utolsót fújva beszélni kezdtet; -Anyám tegnap este megint az ajtómba állt és követelte hogy beszéljünk. Basszus milyen jogom követel ő bármit is.-izmai az emlék hatására kezdetek befeszülni mire én elkezdtem simogatni a hátat és a haját piszkálni, ez most bevált kezdet megnyugodni.-mikor elküldtem közölte hogy te is el fogsz hagyni amint rájössz milyen ember is vagyok. -mielőtt bármit is mondtam volna folytatta- Felakartalak hívni de csak az rémlik hogy neki vágom a telefont a falnak. Így még azt is szereznem kellet.-mutatta meg a új telefonját ami eddig fel sem tűnt.
-Ha legközelebb ilyen történik ott leszek, és majd én elmondom neki hogy mindig melletted leszek és nem hagylak el. Emiatt nem kell aggódnod, már a nyakadon maradok haver.
-Ühmm ne hívj havernek.-morogta a nyakamba. Amire nevetni kezdtem
-Látom megmaradt a lényeg.-telefonomra rá nézve megállapítottam hogy már nincs értelme vissza menni.- Mit szólnál ha elmennék valamerre, kettesbe még mielőtt a drága barátaink, megérkeznének és velünk akarnának jönni ?-javasoltam neki.
-Baj lenne ha csak haza mennék és pihennénk?-morgota a nyakamba. Elhúzott hogy lássa őszinte reakciómat.
-Attól függ vezethetem a kocsidat haza felé ?-kérdésemet angyali mosoly kísérte. Mosolyogva megrázta meg a fejét majd a kocsi kulcsot a kezembe adta. Én meg a levegőbe boxoltam kezembe a kocsi kulccsal. Beülve a kocsiban ő a kezet szokásosan a combom nyugtatta. Még én a vezetésre koncentráltam. Haza érve egyből lefeküdt a kanapéra. -Héj jól vagy ?- mentem közelebb hozzá, majd leguggoltam a kanapé mellé. -Tudnál hozni gyógyszer és egy kis vizet ? Nagyon fáj a fejem. -úgy mormolta bele a párnába hogy szinte alig értettem. -Persze, egy pillant és jövök-de ért értettem, így gyorsan kisiettem a konyhában ahol a gyógyszereket tartja és egy pohár vizet és öntöttem neki. Majd vissza sétáltam hozzá. Még bevette a gyógyszer és megitta a vizet felült. -Figyelj, te csak pihenj, én meg visszamegyek a koliba hogy ne zavarjalak.-Nem tudtam hogy szeretne e társaságot így inkább, ez mellet döntöttem ami láthatóan nem tetszet neki egyből morcosan nézet rám. Felállva oda sétált hozzám, megfogta a kezem és egész a kanapéig vezetet ahol óvatosan lelökött, majd mintha a párnája lennék elrendezett. Én voltam alul ő pedig be feküdt a combjaim közé és a fejét a hasamra hajtotta, kezeit mellém helyezte én pedig a hajat piszkáltam és így pihentünk.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Mikor elaludt, írtam Lexynek hogy ne aggódjon Jamesnél vagyok, de szerintem meg sem lepődött. James hirtelen elkezdte kapkodni a levegőt és szorosabban ölelni, és folyt róla a víz is. -James, Héj kellj fel. Csak álmodsz szívem semmi baj.-a haját simogatva próbáltam nyugtatni álmában. Az anya megjelenése nagyon felzaklatta...nesze neked rosszfiú....de nem ez a lényeg. James nem akart felkelni, egész addig még meg nem próbáltam kimászni alóla, úgy próbálkozni tovább, de nem kellet amint megpróbáltam felkelni egyből felébredt. -Ne! Maradj még így egy kicsit.-motyogta a hasamba kérését amit szó nélkül teljesítettem.
-Elmondod miről álmodtál vagy továbbra is levegőnek nézzél ? Ami egyébként nagyon jól megy. -már egy órája fent van de egy szót se váltottunk vagyis ez nem igaz ő nem szólt egy szót se.
-Azt álmodtam hogy te is elhagysz mint az anyám-nyögte ki nagy nehezen.
-Ó bébi, mondtam emiatt ne aggódj. Ragadni fogok rad mint légy a cukros papírra.-öleltem magamhoz. Ő meg felrakott a konyha pultra és befészkelte magát a lábam közzé
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Ígéred? -Ígérem.-majd megcsókoltam vagy ő engem részlet kérdés.
Szép pillantunkat a csengő zavarta meg ahol egy nem várt személy jelent meg azzal a mondtal hogy...
-James várandós vagyok és te vagy az apa....
Kinek tetszik érzelmes James ? Na és a rész hogy tetszet ? Millió puszi.