No Way Out

8. rész

Nate végül beleegyezett, hogy elutazzunk Las Vegasba, de Danielnek nem szóltunk róla. Max volt az, akivel megbeszéltem a részleteket, ugyanis tudtam, hogy együtt utaznak az államokba a világbajnokkal.

Kicsit félve lépkedtem fel a luxusgép lépcsőin, mert tartottam Daniel reakciójától. Nate magabiztosan ment előttem, csak akkor torpant meg, mikor az utolsó lépcsőfokra érve meghallotta az apja hangját. Épp arról érdeklődött, hogy várnak-e még valakit, mert ha nem, akkor ír nekem egy üzenetet, miszerint hamarosan indulnak.

- És itt is van a csini tanárnő és a kedvenc haverom! - köszöntött hatalmas mosollyal Max. - Foglaljatok helyet, hamarosan indulunk! - adta ki a parancsot a holland. - Daniel, csukd be szépen a kicsi szádat, mert le fog esni az állad!

- Nate, Isie, de jó, hogy itt vagytok! - pattant fel, hogy üdvözöljön bennünket. A fiát próbálta megpuszilni, de elhúzódott tőle, engem viszont megölelt, mire a másik két pilóta roppant felnőttesen kuncogni kezdtek. Vajon mi a fenét tudhatnak a srácok, amit nagyon nem kellene? - Fejezzétek már be, hogy idióták vagytok!

- Az egyetlen idióta ezen a gépen te vagy! - ripakodott rá Max, mire Lando majdnem megfulladt a pohár víztől, amit éppen kortyolgatott.

- Haver, megölsz! - nyögte két köhögés közt Lando. - Ne én legyek már ennek az áldozata!

- Isten hozott a bolondok házában! - tárta szét a karját Max. - Szerencsére most csak hárman boldogítunk, visszafelé lehet lesz még utasunk. Add csak ide a táskáitokat, felteszem őket - nyúlt a hátizsákomért.

Indulás után nem sokkal már csak Max és én voltunk ébren, a másik három srác bealudt, így nagy volt a csend a gépen. Egy ideig én is Nate feladatait javítottam, majd mikor meguntam, elkezdtem a felhőket nézegetni az ablakból.

- Örülök, hogy eljöttetek! - ült le mellém mosolyogva Max. - Danielt sikerült meglepni. Bár sok jót nem érdemel most tőletek. Nate nem nagyon beszél vele?

- Nem igazán. Ezért is volt sokáig kérdés, hogy jövünk-e. Tegnap este bólintott rá, mikor írtam neked. Köszönöm, hogy felajánlottad, hogy jöjjünk veletek.

- Ugyan! Ez természetes. Csípem a kissrácot, és te is normális csaj vagy. Kelly mondta is, hogy majd gyertek át valamikor, mert szívesen látunk.

- Köszönjük a meghívást, de én nem szeretnék zavarni. Elvégre én csak...

- Semmi csak! - szakított félbe. - Kelly szeretne megismerni, mert Dan is sokat mesélt rólad, meg én is mondtam, hogy normális vagy. Szóval nincs apelláta. Jönnöd kell!

- Akkor ebben az esetben köszönöm a meghívást, egyeztetünk majd.

- Ez a beszéd! Nem szeretek könyörögni az embereknek.

- Max, tényleg azt mondtad Danielnek, hogy inkább rám kellett volna hajtania? - kérdeztem rá, mert furdalt a kíváncsiság.

- Persze. Szép vagy és okos, ezen felül a fiát is imádod. Ha nem te vagy a főnyeremény, akkor senki. Szóval igen, megmondtam neki lazán. Camille egy ostoba, önző picsa, nekem a kinézete sem tetszett, de ez tudom, szubjektív, az meg, hogy utálta Nate-et, felháborító. Az első alkalommal repült volna, amint ferde szemmel néz rá. P a neveltlányom, de ha valaki így viselkedne vele, ketté tépném. Ezért sem értem, hogy lehetett Daniel ilyen vak.

- A lényeg, hogy túl van rajta.

- Nagyon kiosztottad? - nézett rám vigyorogva.

- Grace sem mert közbeszólni - nevettem el magam.

- Na várj, meghajolok előtted - pattant fel, és teátrálisan meghajolt. - És akkor csodálkozik még valaki, hogy miért mondtam, hogy veled kellett volna kezdenie? Ilyen belevaló csaj kell ide. És komolyan képes volt lefeküdni veled, majd összejönni Szörnyellával? - kérdezte felháborodva a holland, mire lángolni kezdett az arcom.