Charles akinek könnyes volt a szeme valószínűleg az újabb pánikrohamtól, ott feküdt eszméletlenül. Hirtelen nem tudtam mit csináljak, mert az ember nem gyakran kerül ilyen helyzetekbe. Végül odamentem hozzá és menyasszony pózban kivittem az ágyra ami a repülőn volt. Ott az ölembe vettem és elkezdtem szólongatni, hátha felébred, semmi jel így mással próbálkoztam. Elkezdtem finoman simogatni a cuki pofijat ami még kisírva is irtó cuki volt, de mivel ez sem működött, gyengéden ütögettem az arcát erre kicsit elkezdett mocorogni, de még mindig nem ébredt fel. Komolyan most olyan mérges vagyok magamra miért kellett ezt csinálnom vele amikor tudom, hogy könnyen zavarba jön, de akkor is olyan jó volt, nem tudom miért nem fogadja el magaban, hogy ez van. Egyre több energiát és erőt vittem az ütögetésembe, remélve, hogy ettől végre fel kel az én Charliem. Már épp álltam volna fel, hogy hívjam a személyzetet ,mert nem ébred fel Charles,amikor megfogta hátulról a kezem és nyöszörgött egyet:
-Légyszi légyszi ne menj el, ha elmész nem leszek biztonságban és megtámadnak és-és utána meghalok kérlek ne menj el én hősöm!-na most normal helyzet be ezen nagyon röhögnék de mivel elég komoly helyzet van ahol nem állja meg a helyet a viccelődés.
- Végre itt vagy már azt hittem tényleg nem kelsz fel...
- Én én fent voltam és kiáltottam segítségért, de senki nem hallotta aztán jöttél te, és megmentettél, szóval kérlek kérlek ments meg engem ezektől a szörnyű rémálmoktól!
-Én mindig itt leszek neked Charlie-erre kicsit mintha meglepődött volna.
- Várj Max mit csinálsz itt?- kérdezte erőtlenül.
- Majd elmesélem Charlie most pihenjünk, elég durva volt a mostani pánikrohamod, meg hát az előbb nem voltál nagyon önmagad, rémálmod volt?- kérdeztem óvatosan, mert nem akartam megbántani avagy rontani szegénykém helyzetén.
- I-igen- sírta el magát- nem akarok többet ilyet újra, átéltem, ahogy apa meghal meg meghalt egy igen fontos ember akit kedvelek- szipogta és a mondata végén rámnézett, mintha arra utalna, hogy én lennék az a személy.
- Ígérem veled leszek és nem hagyom, hogy több ilyen legyen, aki meg ilyen fájdalmakat okoz azt esküszöm megölöm- mondtam kicsit ingerülten.
-Köszönöm - mondta halkan Charles- ,hogy itt vagy akinek a haláláról álmodtam, te voltál, nem akarlak elveszíteni szeretlek.
Max a mondat másik felét már nem halotta, elaludt a kimerültség amit ez a sok aggódás váltott ki. Lassan már mindketten az igazak álmát aludták egymáson, de végre hosszú idő után mindketten most aludtak a legjobban, mert nem gondolkoztak egymáson és semmi hülyeségen.
Arra keltünk, hogy az egyik repülős alkalmazott kelt fel minket, hogy megérkeztünk. A kicsi Charlie még mindig aludt.
- Megérkeztünk Olaszországba, nem tudtam felébreszteni és nem akartam illetlen lenni.
- Köszönöm, mindjárt megyünk a cuccainkat vigyék el a magán villánkba.
- Rendben, az autóját előkészítettük, legyen jó utuk!
- Köszönöm- miközben fordultam vissza, hogy felébresszem Charlest .
Megint próbálkoztam mindennel de nem sikerült felébszertenem szóval jött a B terv, hogy megfogom és leviszem az ölembe az autóba.
Direkt Charles miatt egy ferrarit készítettem előre (Ferrari F40😍), de ha valaki megkérdezi, majd az mondom Charlesé, mert ha a csapat megtudja nekem nyekk!
Beraktam az anyós ülésre, megkerültem az autót és beszálltam. A villa felé tartottunk, vagy már tizedszerre ránéztem Charliera ,hogy felébredt e már de még mindig nem, de nem is baj végre tud normálisan aludni. Azért kicsit remélem, hogy felébred még út közben, mert nagyon szép a táj, meg nem akarok egyedül lenni és unatkozni...
Ráfordultam a kocsibeállóra és beálltam a garázsba, kiszálltam és átmentem a másik oldalra, hogy kivegyem Charlest, aki még mindig szunyált. Emeltem ki, hogy beviszem amikor elkezdtett ébredezni a karjaimban:
- Üdv újra itt, jól aludtál?- kérdeztem.
- Soha jobban, köszönöm- mondta kicsit zavarba- légyszi tegyél le Szid ez így kicsit kínos.
- Nekem nem-de végül letettem, mert nem akartam, hogy újra megismétlődjön a repülőn történt forgatókönyv.
Beindultunk a garázson keresztül a lakásba, Charles úgy követett, mint egy hűséges kutya. Előre meg volt ágyazva és úgy kértem alapból is, hogy Arthur legyen külön szobába és Charlie pedig velem együtt legyen egy szobába. Viszont hogy végül Arthur nem jött el sajnos meg van a lehetősége, hogy emiatt Charles ott akar egyedül nélkülem aludni, de én ezt nem fogom neki engedni, mert akkor nagyon nagyon szomorú lennék nélküle. Bár belegondolva nemrég volt egy pánikrohama, ami miatt nem biztos, hogy egyedül akar lenni. Hál Istennek mostanában nem utasít el annyira, és én ennek nagyon örülök. Megmutattam neki minden fontos helyet, utána elindultunk a szobánk felé.
- Egy szobába leszünk?- kérdezte összezavarodva.
- Ha nem baj akkor igen.-feleltem kicsit feszengve, mert vele akartam minden itt töltött percemet kihasználni.
- Nincs vele nagyon bajom, csak fura volt-mondta lazán- úgy is melletted nyugodtabban alszok-tette hozzá nagyon halkan.
- Mit mondtál?-kérdeztem úgy mintha nem halottam volna.
- Semmit semmit-legyintett- nem eszünk valamit mindjárt kilyukad a gyomrom!
- De megyek nézek valamit addig te nyugodtan pakolj ki meg pihenj!
Lementem a lépcsőn a konyhába és benéztem a hűtőbe valami kajáért. Találtam is a fagyasztóba pizzát, azokat gyors bedobtam a sütőbe és addig ameddig várunk a kajára felmegyek Charliehoz.
- Na újra itt vagyok!
- Nehogy azt mond hogy nincs semmi étel!-morgolódott.
- Dehogy csak sül még-nevettem.
- Ja oksa akkor megnyugodtam!
- Helyes helyes! Mit csinálsz?
- Instázok.
- Bővebben?
- Közöd?- na megérkezett az igazi Charlie.
- Sok.
- Nope.
Ez után azt gondoltam, hogy biztos megakarom nézni mit csinál szóval ráugrottam az ágyra, pontosan Charles mellé. Mivel jók a reflexei, ezért gyorsan elrántotta a telefont, hogy ne lássam, viszont pillanatra mintha láttam volna valamit, ami eléggé megdöbbentett. Az a valami én voltam, rólam nézegetett mindenféle képeket, és mentette le Szid mappába. Na ez volt az a pont amikor azt hittem felugrok örömömbe a holdra.
Na ez lenne a következő rész!
Remélem tetszik nektek és köszönöm, hogy ilyen sokan követitek ezt a könyvet!❤️
Ma lesz a Belga Nagydíj, kinek szurkoltok?
#Lando #Papayas🧡
CZYTASZ
Falling into your smile
RomansLestappen story SPOILER: ,,-Figyelj Charlie tudom hogy nehéz erről beszélned, de én tényleg szertelek és azt szeretném, hogy ezt te is tudd, de ha neked ez még sok így én tudok várni! Ha tudtam várni rád 9 évet akkor egy kis idő már meg sem kottyan...
