Off limits [Oscar Piastri ff]

3. Szünet

Amikor a szemei káprázni kezdtek és a színek összefolytak, úgy gondolta, hogy szünetet kellene tartani. Megdörzsölte a szemeit, csillagokat látott. Elle kezdte azt hinni, hogy kicsit sokat bámulta az utolsó photo shooting képeit. Nos, valakinek meg kellett győződnie, hogy média-készek a képek. És Elle az ausztrál pilóta minden egyes részletére alaposan odafigyelt. Sok ideig nézte Oscar mély barna szemeit és széles vigyorát, a tincseit, amik néha tökéletesen keretezik az arcát. Fotókat készítettek róluk az új Mclaren versenyautók mellett, az a megvilágítás nagyon előnyös volt. A narancssárga pilóta overallja miatt nagyon professzionálisnak és komolynak tűnt. És idősebbnek. Néha elfelejti, hogy csak huszonhárom éves, az öccse is csak egy évvel idősebb nála. Oscar viselkedése miatt érettebbnek tűnik, eltörpül az öt évnyi korkülönbség, ami közöttük van.

- Befejeznéd már más férfiak nézegetését egy percre? - morogta Darius, átpillantva a válla fölött.

A parancsolgató üzletember szólalt meg belőle, a hanglejtése alapján. Elle forgatta a szemeit. Éppen annyira arrébb csúsztatta a laptopját, hogy lássa, ahogyan begombolja az ingjét, de nem csukta le a gépet. Darius jól mutatott öltönyben és ingben, mindig is nagyon adott az alakjára és a megjelenésére. A fekete szakállát mindig pontosan rövidre hagyta, a hajtincsei sosem álltak szerteszét. Nem úgy, mint valaki másnak.

Elle kivett pár szabadnapot, hogy elkísérje a jegyesét egy tokiói üzleti konferenciára, amire hivatalos volt. Nem szívesen áldozta fel a szabadnapjait erre, főleg, amikor felvetette a munka az irodában. De érte megtette, mint sok minden mást. Legalább annyi megértésre várt tőle, hogy hagyja kicsit dolgozni a laptopján a hotelszobájukban, míg mellette készülődik. Amúgy is, a kijelentése túlzás volt.

- Darius, ez a munkám - felelte, próbálta viccesre fogni - Csak egy last minute módosításról volt szó. Úgy mondod ezt, mintha kettő közül az egyik nem az öcsém lenne. Uh.

Gőzerővel készülőben volt egy promó áradat a szezondebutáló futam előtt. Elle minden pillanatot megragadt arra, hogy megfeleljen az új munkahelye követelményeinek. Darius azt sem nézte jó szemmel, hogy a múlt éjszaka későig fent maradt dolgozni. Nem látott személy szerint ebben semmi rosszat, de a nyaggatásnak engedett. Elle összevonta a szemöldökét, amikor a leendő férje egy gúnyos mosollyal fordult felé, éppen a nyakkendőjével babrált. A nyomásnak engedve elkezdte bezárni a kinyitott projektjeit a laptopon.

- Olyan sunyi - jegyezte meg szárazon a férfi - Az az Oscar. Nem szeretem.

Elle majdnem lecsapta az orra előtt a képernyőt. Nem vette észre, hogy a férfi a laptopját figyeli. Elvörösödött a gondolattól, hogyha rájönne hány képe van lementve róla. Természetesen pusztán professzionális célokból. Zavarba ejtő, hogy annyit bámulta a képeit, mint egy sulis tini, ha a kiszemeltje új fotót tett fel.

- Nem is ismered - szólalkozott fel.

- És te igen? - vonta fel a szemöldökét Darius.

- Az öcsém barátja, most pedig nekem az a dolgom, hogy a rajongó lányok előtt széppé varázsoljam - tette hozzá, majd megvonta a vállát, kitérő válaszként.

Valóban, nem igazán tudta kijelenteni, hogy ismeri az ausztrál férfit. De azonnal érezte a kényszert, hogy a védelmére keljen. Oscar nem tűnt rosszszándékú embernek, egyáltalán nem. A jegyese ellenszenve alaptalan volt, a fiatalabb férfinek nincsenek hátsó szándékai őt illetően. Különben is, csak munkatársak. Az öccse barátja és csapattársa, semmi több egy ismerősnél, esetleg egy potenciális barátnál. Zabosan lezárta a képeket, de Darius így is bepillantást nyert a változatos képtárába.