7.

39 6 6
                                    

A park járdáján sétáltam és néztem a fákat ahogy fújja a szél őket. Nem igazán volt ember az utcán hiszen mégis vasárnap volt. Élveztem ezt a csendet. A Nap csak úgy átersztette sugarait a fák levelei közt és az arcomra sütette őket. Imádom a Napot. Én vagyok az az ember akinek a galériája az égről a Holdról és a legtöbb a Napról van tele. Annyira szép.

Lassan beértem a park közelébe. Sok pad volt, de az egyiken ült az a személy akivel beszélnem kell. Nem várhatott sokáig rám, mert kb. 10 perccel ezelőtt mentette meg a vak nénit és utána jött be. Nem volt a fején semmi csak egy napszemüveg, ami nagyon jól állt neki. Vörös haját csak úgy fújta a szél a szemében. Egyszerűen döglesztőnek, de viccesnek nézett ki, mert a haja így a szemébe hulott. Igaz egy nem tudom milyen varázserejű emberről beszélgetek, de pont úgy más lányok is ezeket a tulajdonságokat hangoztatnák róla. Halkan oda léptem majd leültem mellé és élveztem vele a nap sütését.

Heeseung pov.

Hallottam ahogy a lány leül mellém. Úgy gondoltam még egy kicsit szenvedek a Napon, hogy gondolkodjak el mit is mondjak majd neki. Élveztem, ahogy a nap a sugarait rám vezeti, de egyben egy kicsit rossz érzés volt, mert igaz vámpír létemre nem bírom a Napot, de már annyira igen, hogy tudjak járkálni akárhova nappal is.

Tekintetemet a lányra vezettem. A napszemüvegen keresztül nem láttam a legjobban, de amennyit láttam az elég volt, hogy lássam azért elég szép lány lesz a segítségünkre.
- Szia.- kezdtem halkan.
- Szia.- mondta ő is. Látszott rajta, hogy fél tőlem, mert a múltkor megijesztettem.
- Figyelj sajnálom a múltkori manipulálást csak muszáj volt valahogy megállítanom azt, hogy ne mondj semmit a barátnőidre.- mondta őszintén. Egy ideig elgondolkozott aztán megszólalt.
- Milyen lény vagy te?- erre elmosolyodtam.
- Nem akartam egyből rátérni, de ha már megkérdezted akkor elmondom, hogy vámpír vagyok.- mondtam komolyan. Egy pillanatra lefagyott, de mintha tudta volna, hogy ez lesz a válasz tovább mondta.
- Miért hívtál ide? Megfogsz harapni és megölsz?- kérdezte kétségbeesetten.
- Ezt elmondom mindjárt. Azért is jöttem, hogy ismerkedjünk.- mondtam neki mire nyelt egyet.- Szóval kezdeném én. Lee Heeseung vagyok a vámpír világ következő trónörököse.
- Én Choi Sujin vagyok egy átlagos lány.- mondta és közben letartva tartotta a fejét.
- Ne nézd a földet, néz rám, hogy lássam a szemed. - mondtam mire még inkább lentebb tartotta a fejét és leesett mit mondtam.- Nem, nem úgy csak azért mégis fura úgy beszélgetni, hogy nem is figyelsz rám.
- Nagyon sajnálom, csak fura nekem ez az egész. Itt vagyok egy VÁMPÍRRAL! aki hirtelen ide hívott és halvány lilla gőzöm sincs miért?- fakadt ki.
- Akkor kezdjünk bele. Na szóval. Neverkingdom ahogy mondtam a királyság, ahol élek. Volt rég egy háború a vámpírok és a vérfarkasok között, de a vámpírok Dracula parancsára addig ültek a Napon amíg nap allergiát kaptak amitől fulladozni kezdenek lassan majd bele halnak. Ez miatt a vámpír faj hamarosan ki fog halni és valahogy ezt meg kell akadájoznunk. Akár milyen ötletet találtunk ki sohasem sikerült. Így végül a halandó világban köttünk ki. Mikor találkoztam veled vagyis megmentettelek valahogy úgy éreztem, hogy te segíthetsz nekünk.- fejeztem be. Sujin csak nézett és emésztette a dolgokat.- Figyelj nem akarunk bántani csak úgy gondoltuk segíthetnél valahogy.
- Nagyon durva a helyzet?- kérdezte aggódó szemmel.
- Nagyon az. Nem tudom most mi történik ott, de minél hamarabb vissza kell mennünk.-mondtam. Egy pillanatra elgondolkodik.
- Benne vagyok, de úgy ha nem ölsz meg.- mondta.
- Nem foglak ígérem vigyázni fogunk rád és hozhatod a barátnőid is, hogy ne legyél egyedül. Amúgy is több kéz többet tud.- mondtam vidámabban.
- Ennek nagyon örülök.- mondta még egy kicsit szégyenlősen.
- Figyelj tudom, hogy most ez a helyzet egy kicsit fura lesz, de ne ijedj meg attól, hogy vámpírok vagyunk úgyanúgy viselkedünk mint a többi ember csak vért iszunk ölünk ha kell és van különböző erőnk.- mondtam őszintén.- Mi mindig ott leszünk melletetek. A megoldást még mi sem kaptuk meg, de reméljük ti többet tudtok mint mi.
- Oké megteszem, mert te is megmentettél engem attól a férfitól.- mondta már határozottabban. Rámnézett és láttam a zöld szemeiben a nap csillogását. Na jó ha nem indulok el most haza valószínűleg lefogom kapni és az nem lesz jó.
- Rendben akkor én megyek.- mondtam.- Írj ha össze pakoltatok és elküldöm a ház címét.
- Oké. Akkor szia és vigyázz magadra.- mondta.

Haza felé úton boldog voltam. Boldogságom okát nem tudom, de csak dudóláztam. Amikor a házhoz értem észre vettem milyen gyönyörű is a nap ahogy készül lemenni, ezért elővettem a telefonom és lefotóztam.
Az ajtón belépve Jungwon állt előttem és kiváncsian nézett.
- Szia hyung.- köszönt.
- Szia Won. Mi járatban?- kérdeztem.
- Hogy sikerült?- kérdezte.
- Elég jól és beleegyezett az elején egy kicsit fura volt neki, de belement, mert én is segítettem neki.- válaszoltam.
- A barátnőit hozza?- kérdezte a barna.
- Szóval ez érdekelt.- mosolyogtam.- Igen hozza.- ezzel bement a nappaliba.

A többiek is bent voltak a kanapén és a tv-t nézték. Elmeséltem nekik, amit Jungwonnak is. Aztán véletlen kicsúszott valami a számon.
- Annyira szép Sujin....- mondtam ámuldozva.- Basszus ezt nem kellett volna.
- Haha megmondtam, hogy tetszik neked.- mondta Sunoo.
- Hagyjuk ezt inkább most fellegek a szobámba gondolkodni.- tereltem a témát és már indultam is a kuckómba.
Felérve az ágyra ülve azon gondolkoztam, hogy milyen szép volt a nap Sujin szemében. ELÉG. Nem és nem tetszhet ő nekem. Nem szabad ő csak segít. Amúgy se akarok szerelmes lenni. Az utolsó barátnőm is szarul sült el....

Gondolataimat félre téve úgy gondoltam ráírok Sujin-ra, hogy haza ért-e.

lee.heeseung

Haza értél?

ch_sujin♡

Még nem. Te igen?

lee.heeseung

Igen most mondtam el a fiúknak mit beszélgettünk és örülnek nektek.


ch_sujin♡

Annak örülök én még nem tudom mit mondjak a lányoknak🥹

lee.heeseung

Huh. Hát remélem jól fogadják. Na jó ez nem hiszem igaz lesz de azért remélem.

ch_sujin♡

Ők ha jó pasik közé kell menjenek akkor biztos igent fognak mondani😂

lee.heeseung

😂😂
A fiúk is már tervezgetnek. De majd meglátjuk😂

ch_sujin♡

Meg-meg. De én most érek haza szóval ha össze pakolunk akkor majd írok.

lee.heeseung

Oké jó pakolást.
Ja és kérdezted, hogy nem foglak megharapni ugye. Nem foglak.
Látta.

Ezek után telefonoztam egy jó ideig. Mikor felnéztem az órára már este 11-et mutatott ezért úgy döntöttem, hogy elteszem magam holnapra. Elmentem megfürödni. Tíz percig folyattam a vizet a fejemre, majd megtörölköztem és felöltöztem pizsamába. Utána bebújtam pihe puha takaróm alá és hagytam, hogy elvigyen az álom. Még egy ideig Sujin-on járt az agyam majd aztán elaludtam.

Nem fogom megharapni.....még.




Helyesírási hibákért bocsi🫶

Save our world-LEE HEESEUNG/ENHYPEN FFTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang