Save our world-LEE HEESEUNG/ENHYPEN FF

9.

Sujin pov.

2 héttel később

A lányokkal lassan megszoktuk az itt létet. A szüleinkkel is beszéltünk, hogy elköltözünk, de néha azért még haza látogatunk. Az alvás Heeseung-al kényelmes , de tényleg nem rugdolózik és nem is horkol. Még nem gondolkodtunk semmi terven. Az érzem, hogy mostanában Hee nagyon fura. Aggódik egy csomót, de mikor megkérdezzük mi baja mindig azt mondja, hogy fáradt. Ma is ilyen volt. Már az egész csapat aggódik érte.

Bent ültem szobánkba egyedül mikor Heeseung benyitott és nagyon ingerültnek tünt. Leült mellém és végig dőlt az ágyon. Ideje kiszednem belőle, hogy mi baja.
- Heeseung.- szólítottam meg.
- Tessék.- válaszolt.
- Kérlek mondd el mi bajod van, mert most már 1 hete csak azt látjuk rajtad, hogy valamin nagyon aggódsz.- rám nézett és egy nagyot sóhajtott.
- Egy hete minden éjjel azt álmodom, hogy egyre többen halnak meg az országban és.....- itt elcsendesedett.
- És? Heeseung mondd már.- mondtam egy kicsit idegesebben.
- A volt barátnőm.- mondta.
- Mi?- lepődtem meg.
- A volt barátnőm, aki elvileg már meghalt kísért. Vérfarkas lány de ők meghaltak mind. Csak azt mondja az álmaimban, hogy megfizetek azért, hogy elpusztítottuk az egész vérfarkas falkát. Azt is mondja, hogy megöli az egész vámpírt.- mondta ki az egészet magából.
- Hűha, az a kérdés ki szakított először?- kérdeztem.
- Én voltam, mert apám megtudta a kapcsolatunkat ezért eltíltott tőle és úgy gondoltam jobb lenne szakítani vele, mert ez a kapcsolat úgyis lehetetlen. De túl a szívére vette, mert nagyon szerettük egymást, emiatt szorongott egy ideig és könyörgött nekem, hogy legyünk újra együtt. Én pedig nem fogadtam el. Majd meghalt elvileg a többi farkassal együtt. Ő volt a falka vezér lánya.
- Csúnya vége lett. Nem tudom, hogy viselted azt, hogy meghalt de sajnálom.- mondtam őszíntén.
- Köszönöm. Igaz, hogy harcoltunk a maradék farkas ellen, de ő kivétel volt.- mondta.
- Mi a neve a csajnak?- kérdeztem.
- Hera.- válaszolt Heeseung.
- Köszönöm, hogy elmondtad. Figyelj szerintem most már ideje átmennünk a ti világotokba hisz mégis a ti népetek a tét.- mondtam.
- Igazad van és köszönöm, hogy meghallgatál sokkal jobban érzem és azt is, hogy segítesz.- mondta őszintén.

Heeseung kiment a szobából, körülbelül 10 perc telhetett el mikor Niki berontott a szobámba.
- Sujin nagy baj van, Heeseung lejött a lépcsőn és elájult és nem tudjuk mit kéne tennünk. A lányok nincsenek itthon elmentek kaját vásárolni. Kérlek segíts.- mondta idegesen. Sietősen lefuttam. Jay akkor vitte Hee-t a kanapéra. Azonnal homlokára tettem a kezem, ami tűz forró volt. Gyorsan a konyhába mentem megvizeztem egy törlő kendőt hideg vízzel és egy láz mérő után kutattam, amit megkaptam az egyik alsó fiókban.
Vissza mentem a fiúkhoz és az elájultra raktam a vizes kendőt. Lázat is mértem. Kemény 40°-ot mutatott a kicsi gép.
- Jay miért történt ez?- kérdeztem a fiútól.
- Nem tudom, de szerintem történt valami a mi világunkban. És ha történik valami nagy baj a néppel a királlyal, aki mostmár Heeseung lesz valami.- tudtam az okot, hogy mi történhetett, de nem gondoltam volna, Hera ilyen hamar elkezdi a gyilkolászást. Jake rám nézett, de ez más volt bele nézett az elmémbe.
- Sujin te tudsz valamit amit mi nem igaz?- kérdezte.
- Igen tudok csak nem tudom Hee miért nem akarja elmondani nektek.- mondtam.
- Mondd el, mert úgy látszik mi is kéne tudjuk mi történik.- és elmondtam. Mikor a végére értem Sunghoon a aggodóan nézett.
- Nekem miért nem mondta?- kérdezte.
- Szerintem azért, hogy ne aggódjatok. Nekem is azelőtt mondta el mielőtt lement volna a lépcsőn. Van egy kérdésem.- mondta, mert támadt egy ötletem.
- Na?- kérdezte Sunoo.
- Nálatok a gyógyszer hat?- kérdeztem
- A növényi igen.- mondta Niki.
Felálltam a kanapéról és futtam cipőt húzni. Kimentem az ajtón és rohantam egy gyógyszertárhoz. Vettem lázcsillapítót és még gyógyszert ami kelhet. Mikor vissza értem a fiúk kérdőn néztek. Én csak töltöttem egy pohár vizet elővettem a gyógyszert majd beattam Heeseung-nak. A fiúk még mindig kérdőn néztek.
- Szóljatok ha elkezdett felébredni.- mondtam neki majd felmentem a szobába.

Nem tudom mennyi idő telhetett el, de elaludtam és arra keltem fel, hogy Jungwon benyit és felköltött, hogy Hee felkelt. Lesétáltam. A lányok is már haza értek és vagy egy-egy fotelben ültek vagy a földön.
- Heeseung?- kérdeztem mire ő rám nézett. Fáradtak voltak a szemi. Valószínűleg nem aludhatott sokat éjjel. Gyenge volt, meg sem tudott mozdulni. Oda mentem hozzá és rátettem a kezemet a homlokára. Nem volt már forró. Mégis csak hatott az a lázcsillapító.
- Milyen dolgot adtál neki?- kérdezte Jake.
- Egyszerű lázcsillapító semmi több.- mondtam mintha ez normális lenne.
Jake mondatom után nagy gondolkodásba esett, amit nem értettem. Hagytam majd Heeseung-hoz fordultam, aki nézett.
- Hogy érzed magad?
- Elég gyengén.- mondta rekedtes hangon.- De elég erős vagyok ahhoz, hogy vissza menjek a másik világba.- kelt volna fel de én vissza taszítottam.
- Neked most pihenned kell. Addig nem megyünk sehova amíg jobban nem leszel.- mondta Jay.
- De én jól vagyok.- erősködött Heeseung.
- Ezt szerintem te se hitted el mit mondtál.- mondta Kyuri.
- Mindegy az egészen pihennünk kell. Nehéz lesz ezután és azt hiszem nem lesz könnyű ez az idő, ami következik.- mondta Jay és elment lefeküdni. Utána ment mindenki.
Én is indultam volna, de Heeseung megállított.
- Aludj itt.- mondta.
- Hogy mi?- kérdeztem, mert nem hallottam.
- Kérlek aludj velem.- mondta mégegyszer.
- Miért?
- Mert félek egyedül. Félek, hogy Hera eljön értem. Tudom, hogy engem akar.- ezt félig úgy mondta mint egy kisgyerek ezért úgydöntöttem, hogy oké vele alszom.

Mivel a kanapén nem akartam zavarni a fiút kihúztam az egyik kihúzhatos fotelt és azon próbáltam elaludni, ami sikerült volna is ha Heeseung nem kért volna minden percben valamit. Most egy pohár vizet kért, de mikor visszajöttem már megint kérni akart valamit.
- Azért akartad, hogy lent maradjak veled, hogy legyen akit csicskáztas?- kérdeztem.
- Nem és sajnálom. Megcsinálnám egyedül is de túl gyenge vagyok hozzá.- mondta, de azért láttam egy pimasz mosolyt.
- Ha már nem alszunk, akkor nem mondod el nekem, hogy ismerted meg Herat?- mire ő csak hümmögött egyet.
- Na szóval akkor ott kezdem,hogy hol találkoztunk. Mikor 15 éves voltam apám mindig vadászni vitt. Minden vadászásnál valamilyen különleges állatot vittünk haza. Ez ment körülbelül 17-18 éves koromig. Aztán az apám nagyon elfoglalt lett. Már akkor kezdtek meghalni vámpírok szóval inkább azzal foglalkozott. Egyik nap elinudltam vadászni egyedül, de egyszer csak egy reccsensst hallottam és egy kutya sikítást vagy inkább ordítást. Oda futottam a hanghoz és egy farkassal találtam szemben magam. Bele ragadt egy csapdába. Hamar kiszabadítottam mire ő átváltozott egy csoda szép nővé........- nem hallottam tovább semmit, mert már régen szundikáltam, de éreztem, hogy valaki betakar és megsimogatja a hajam majd ő is lefeküdt és el is aludt.

Sajnálom mostanában a suli elveszi az idő, de mikor időm van írok. De addig is eddig hogy tetszik?💗