Save our world-LEE HEESEUNG/ENHYPEN FF

2.

Heeseung pov.

Ahogy átértem a kapun egy kamrába találtam magam. Elég jó ha már egy házba érkeztem. Megprobáltam kinyitni az ajtót az vissza vetett a kastély pincéjébe.
- Rossz ajtó.- mondtam magamban.
Újra kinyitottam az átjárót, majd visszatértem a kamrába. Fordultam egyet magam körül, míg megkaptam egy másik ajtót. Ki gondolta volna, hogy ilyen nehéz egy ajtót megkeresni. Lenyomtam a kilincset, majd egy konyhába nyitottam. Nem volt olyan régi a hely, de mintha rég jártak volna itt. Mindent beterített a por, de rend volt.

Kimentem a konyhából és egy folyosóra léptem. Nem volt nagy, csak egy ajtótól, ami gondolom a bejárati ajtó egy szobáig ment.
Belépve az említett szobába, megéreztem a por szagát.
Volt bent egy kanapé, egy nagyon fekete téglalap alakú valami, ami szerintem a tv úgy olvastam könyvekben. Képekkel volt tele a fal. Közelebb léptem, hogy nézzem meg mit ábrázolnak. Nagy meglepetésemre mi vagyunk rajta apám, én meg Sunghoon. Itt esett le nekem az egész. Ez apám háza. Nem hiába vetett ide a kapu. Járt át ide, úgy hogy nekünk nem is szólt?
Na nem baj legalább lesz ahol lakjak.

Elég szép ez a ház. Van még egy emelet tele szobákkal, és van egy kis olvasó sarok. Van egy nagy erkély a legnagyobb szobába, amit elterveztem, hogy az enyém lesz.
Takarítanom azt kelleni fog, de szerintem hívom a fiúkat is.

Úgy gondoltam elmegyek körülnézni a városban. A város szélén van a ház szóval nem fogok eltévedni remélhetőleg. Annyit tudok, hogy első dolgom lesz venni hét telefont a fiúknak, mert kommunikálnunk is kell valahogy. Ahogy sétáltam néztem a boltokat, hogy melyik mit rejt. A pénzért nem kell aggódnom, mert megkaptam apám bankártyáját az egyik fiókban. Megálltam az egyik bolt előtt amin azt írta hogy Vodafone. Kis fekete tárgyak voltak a kirakatban szóval ez kell legyen az.

- Jó napot! -köszöntem.
- Jó napot! Miben segíthetek?- kérdezte a férfi. Na nekem is ilyenkor kellett megkívánni az embert vért. Olyan iszonyatosan korog a hasam mindjárt elájulok. Nem Heeseung, nem szabad.
- Uram itt van?
- Ja persze, hét telefont szeretnék.- mondtam normálisan.
- Hét telefont?- kérdezte meglepődve.
- Igen.-mondtam nyugodtan. Csak nem lehet olyan drága gondoltam én.
- Milyet szeretne?
- Milyen van?- mobilból csak egy fajta van nem?
- Hát Samsung, Iphone, Nokia, Huawei...............- sorolta fel az egészet. Ki gondolta volna hogy ennyi fajta van.
- Hmmm. Legyen az S betűs- mondtam gondolkozva.
- Rendben. Legyen az új verzióból?- Új verzió mi a?
- Tőlem.- mondtam semmit tudva.
- Milyen színben?- még színe is van hát ezt nem hiszem el.
- Milyen van?- kérdeztem.
- Szürke, fehér, lilla és arany.- mondta és már hozta is a tárgyakat.
Négy szín hét fiúnak. Szerintem Jungwon kapja az aranyat, uuu az enyém a lila, Sunghoon fehér, Sunoo is kap egy lilát, Niki fekete és Jake is, Jay-nek is egy fehér.

Megvettem a telefonokat, amik jó drágák voltak. Azt nem mondta senki, hogy egy ilyen kütyű ilyen sokba kerül. Mindegy. Mentem tovább. Azon gondolkoztam hol tudnék enni, mert hoztam magammal vért, de nem kezdhetek el csak úgy vért inni az utcán. Elmegyek egy sötétebb részre, s ott megprobálok táplálkozni.
Körülbelül 10 perc telhetett el mikor megkaptam a számomra megfelelő helyet. Egy sikátorba mentem be.
Be megyek a közepére mikor zajokat hallok. Sötét van, ezért nem látok semmit, de mintha valakik feküdnének a földön. Na ez már rosszul hangzik.

Készültem kifelé indulni mikor az egyik személy egy kisebb segítséget kiáltott, amit vámpír fülem meghallott.  Közelebb mentem, így megláttam,hogy egy férfi van egy lány felett fekete öltözékben. Leakarja csókolni, de jön a megmentő Heeseung. Na jó azért ne túlozunk. Lelöktem és elkezdtem ütni rúgni. Megláttam, hogy elkezdett vérezni a feje, ezért még jobban ütni kezdtem. Annyira jól esett emberi vért szagolni, na majd egyszer enni is fogok újra.

A férfi elájult. Felálltam és szembe álltam a lánnyal. Szemeimet nézte. Basszus, ilyenkor vörösek. Na Heeseung kellett neked intézkedni. Már az első napodon bajt csinálsz.
A csajnak göndör volt a haja és sötét színben pompázott. A szeme világos volt, ha jól láttam, mert ha vörös a szemem utána egy jó ideig látok a sötétben. Vékony és alacsonyabb volt nálam egy 20 cm-vel. Szép látvány volt mit ne mondjak.
- Jól vagy?- kérdeztem.
- A-azt hiszem igen.- mondta.
Észre vettem, hogy van egy kisebb seb a száján. Most szerezhette, mert ömlött belőle a vér. Közelebb léptem hozzá, majd ráraktam az arcára a kezem, hogy takarjam el a szája körül a részeket és tudjam csodálni gyönyörűt ajkait, vagyis akarom mondani a vért, mert szép volt azt hiszem. Mi van velem?
- Van egy kisebb seb a szádon, majd kezeld le.- mondtam és tovább néztem a sebet. Elég közel voltam az ajkához mikor hátra lépett.
- Oké és köszönöm.-mondta.
Megszólalt a hasam. Na ideje mennem, mert hanem szegény lányból halott lesz.
- Semmiség, akkor én megyek.Vigyázz magadra!- elindultam és már a végét hangosabban mondtam, mert nem voltam közel hozzá.
- A neved?- kérdezte mire csak intettem egyet. Nem muszáj tudja ugye?

Miután a sikátor végére értem oda mentem egy kuka mögé és elővettem a zacskó vért. Szívószálat elővéve szívtam bele egy jó nagyot. Nem is tudom mikor ettem utoljára. Tegnap délután azt hiszem. Evés közben felnéztem az égre, ami tele volt csillagokkal. Gyönyörű volt. Hirtelen eszembe jutott a lány, ahogy enyhén göndör haja vállára omlott, és ahogy világos szemével rám nézett. Na az ajka arról is beszéljünk. Várjunk csak mi ütött belém. Na nem,nem, nem csak éhes voltam és szédültem.

Evés végeztével haza indultam egy zacskóval, amiben a hét telefont volt.
Az enyémet kivettem és megprobáltam valahogy beállítani. Mire sikerült megtalálnom, hogy hol kell bekapcsolni haza értem. Belépve a lakásba megcsapott a pir szaga. Na ha nem csinálok itt valamit a porba fogok megfulladni. A telefont beállítva nagy neheze arra jutottam felfedezem mit is rejt ez a kütyű. Hű, tele van ez mindennel. Játék meg még csomó kis ablak.

Talán egy fél órát telefonozhattam, mikor ránéztem az órára, ami 23:00-at mutatott. Na akkor ez nem is fél óra volt. A takarítás holnapra marad azt hiszem. Bementem a hálószobámba, és kimentem az erkélyre. A csillagok még most is gyönyörűek voltak. Ránéztem a holdra, ami félig volt. Megint a lány jutott eszembe, de mintha megtörtént volna ez velem egyszer. Rájöttem. Az álmomban is az a lány hang, aki kiáltotta a nevem abból a sikátorból jött, ahol megmentettem ezt a lányt. De miért álmodtam vele?

Még egy ideig gondolkodtam, majd lefeküdtem. Holnap is van nap, amit takarítással fogok kezdeni. Áthívom a fiúkat. Jobb lesz így legalább hamarabb megismerik ezt a világot és a mobiljukat is megkapják. Egyedül unatkozom, kell a társaság. Együtt jobban megtudjuk oldani a helyzetet. Reggel még eldöntöm mit csinálok, de azt hiszem most jobb ha alszok. Nem kellett sok idő már az álom világban voltam.

Összecsapott lett ez a rész, de a következő jobb lesz. Addig is puszilok mindenkit :3