Próbaidős Szerelem

6.fejezet

-Mit szeretnél enni?-kérdeztem ahogy besétáltunk az üzletbe. River tolta a bevásárlókocsit én pedig szorosan ballagtam mellette.

-Hmm-gondolkodott el.-Valami husit-mondta egy iszonyatosan nagy, széles mosollyal az arcán.

-Husit? Oké! Mi lenne, ha mézes-mustáros hús lenne?-vetettem fel egy ötletet.

-Uhh, benne vagyok-mondta majd leparkolt a húspult előtt.-Jó napot! Szeretnék egy nagyobb darab sertéscombot-mondta udvariasan a pult mögött álló férfinak, aki megfogott egy darabot majd így szólt.

-Ez jó lesz?

-Emery?-fordult felém a szőkeség.

-Igen-feleltem.

-Akkor jó lesz-válaszolt végül River a pultos pedig lemérte majd rá rakta a kapott árat, utána pedig átadta nekünk.-Keressünk mustárt-tette be a kosárba a fő összetevőnket, majd megindultunk az egyik sor felé.

Körülbelül tíz-tizenöt perc alatt összeszedtük, ami kellett majd az önkiszolgálónál kifizettük. Ezután már csak vissza kellett jutni a koliba.

-Elszívok egy cigit, oké?-kérdezte amikor kiléptünk az üzletből.

-Csak nyugodtan-mosolyogtam rá.

-Gyors leszek, aztán mehetünk is-nyomott egy puszit a homlokomra, majd elővette a dohányt és a papírt majd neki látott cigit tekerni. Tudjátok van az a mozdulat, amikor megnyalják a cigipapírt. Hát ennél a mozdulata valami olyasmit váltott ki belőlem, amit nem is tudtam, hogy érezhetek. Több, mint valószínű, hogy ez neki is leesett, mivel félmosolyra húzta száját miközben alaposan végig mért és láttam rajta, hogy megszólalni készül.

-Ne aggódj, ennél sokkal többre is képes vagyok-célzott ezzel az előbbi mozdulatra mitől nekem elöntötte a pír az arcomat. Éreztem, hogy szép lassan vérpirosra vált a színe.-Jaj kislány-rázta meg fejét.-Teljesen megőrjít a belőled áradó ártalmatlanság-tett lassan pár lépést felém.-Teljesen kikészítesz! Nem is tudod mióta-tűrte el az útból pár tincsemet.-Örömmel fedezném fel a határaidat és még nagyobb örömmel lépném át őket-hajolt közelebb nyakamhoz majd egy lágy csókot lehelt arra. Úgy látszik nem nagyon érdekli, hogy körülöttünk emberek vannak.

-Engem te őrjítesz meg!-jelentettem ki magabiztosan. River szemei ismét égtek a vágytól, és szerintem én szemem sem lehetett volna árulkodóbb.

-Örülök, hogy nem tudsz olvasni a gondolataimban-szívott bele még egy utolsót a cigijébe, majd eloltotta és eldobta miközben lassan kifújta a füstöt egy hajtúrás kíséretében. Hát tényleg ki akar idegelni?

-Miért?-kérdeztem mikor kicsit kizökkentem a transzos állapotból, amit a látottak váltottak ki belőlem.

-Mert jelenleg az összes gondolatomat azt teszi ki, hogy miket tennék veled-túrt újra hajába.

-Miért nem teszed?-el sem hiszem, hogy ez a mondat az én számat hagyta el.

-Azért, mert egy bolt előtt vagyunk-nevetett fel.-Plusz jól akarom csinálni-komolyodott el hangja.-Ezt most jól akarom csinálni. Most ezt nem fogom elbaszni!-jelentette ki teljes komolysággal.-Szó szerint!-nevetett fel újra.

-Nem fogod!-ígértem meg neki és valamiért legbelül éreztem, hogy ez így lesz.

-Remélem. Csak tudod rendesen fáj magam visszafogni a közeledbe, de érted megéri. Érted a világ összes fájdalmát mosolyogva állnám. Ha itt vagy mellettem, úgy érzem minden lehetséges.-mélykék szemei szebben csillogtak minden csillagnál. Sosem láttam Rivert ilyennek. Sosem hallottam a szájából ilyen mondatokat elhangzani és az, hogy ezeket nekem mondja nagyon jó érzéssel töltött el. Olyan furcsa az élet. Szinte a nulláról pörgünk most százon vagy akár többön, úgy hogy ezelőtt szinte nem is beszéltünk. Na nem mintha nem örülnék neki.