Álmomban láttalak - Tom Kaulitz.

Megpillantani .

- Tudod mit jelent ez, Tom?  -  A hatalmas üvegablak felé fordítottam fejemet, és a felhőtlen eget kémleltem. Az állam dörzsöltem, és hümmögtem egyet, és csak azután fordultam  partnerem felé.

- Átveszem az egész céget, akár tetszik a Monero családnak, akár nem. -  Felálltam, amire testvérem Bill is követte példámat. -  kellemes találkozó volt uraim, de határozottan hosszabb a kelleténél. -  Kezet fogtam az itt lévő férfi társaságon, majd az üveg ajtóhoz léptem.

- Tom mit tettél?  -  Bill idegesen fordult felém.

- Értsd meg így lesz a legjobb mindenkinek -  Feleltem. És megveregettem  fiatalabb fivérem vállát. -  Egyszer még hálás leszel érte nekem -  Mondtam, majd beszálltam az autóba.

A fekete bőrülésnek döntöttem fejemet, és csak élveztem a csöndet, meg  a légkondi hűvösét.

- Roberto hazamegyünk -  Morogtam a sofőrnek az orrom alatt, majd a zsebembe nyúltam a telefonom után.

A telefonom képernyőjét tömérdek üzenet borította el. A legtöbb üzlettel kapcsolatos, de találtam egy pár darab SMS - t Monicától is :

Csak rád tudok gondolni a bugyim szinte elázik, ha csak rád gondolok. Büntess meg, Tommy! 

A férfiasságom azonnal megmoccant a nadrágomban. Jólesően sóhajtottam egyet, izgatottan, és jó erősen szorítottam rá nadrágom dudorára . A barátnőm Monica mindig is jól megérezte a hangulatomat. Tudta, hogy nem lesz kellemes találkozó, és nem leszek a legjobb kedvemben tőle. És pontosan tudta azt is, hogy mi az, amitől lenyugszom.

Nem érek ma rá édes, majd máskor

Írtam vissza neki, és kényelmesen elterpeszkedtem a kényelmes ülésen. Kezdtem lenyugodni így lehunytam a szemem.

Remegő zihálás hagyta el ajkaimat, amikor megint megjelent ő. Már megint ő. A férfiasságom mégkeményebb lett, mint az előbb, ha nem találom meg beleőrülök. Három év. Hosszú három év telt el a balesetem óta. Az óta álmodom vele. A nőről. Az álom nőmről, akit a való életben még sosem láttam. A legcsodálatosabb álmaimban ismertem meg, amíg kómában voltam. A haja, a bőre, a szeme, olyan közel éreztem magamhoz, mintha csak megérinthetném. Minden alkalommal, amikor Monicával vagy más nővel szeretkezem vele szeretkezem. Álomnőnek neveztem el.

- Tudod Tom Apu megölt volna már téged -  Bill felé fordultam, és felsóhajtottam.

- Ha nem vettem volna kezembe az irányítást, akkor még mindig apánk drog - és fegyver kereskedelmében utaznánk, és nem Európa egyik legnagyobb cégét vezetnénk. - Forgattam meg szemeimet. -  Nem véletlenül hagyta rám apánk az  egész vagyont, és hatalmat. De tudod mit jól döntött. Egész gyerekkoromtól kezdve erre nevelt.

Bill egy szót sem szólt. Fejével biccentett, hogy eggyet ért velem.

A kocsi megállt. Kiszálltam belőle Billel az oldalamon. A nap már lemenőben járt Lipcse felett. Ahogy feltettem a napszemüvegemet, megcsapott a forróság. Felnéztem az égre és erősen sugárzott lefelé a nap melege. 

- Miért jöttünk a reptérre?  -  Bill felém fordult. -  Nem úgy volt, hogy haza megyünk? 

- Van még néhány elintézni valónk -  Mondtam. Majd beléptem az előcsarnokba.

- Felkeresett tegnap Alfredo, azzal kapcsolatban amiről korábban beszéltünk -  Kezdett bele Bill mellettem haladva. -  És még a Clubbokról nem is beszéltünk.

Figyelmesen hallgattam, és hirtelen a látásom is elment, annak ellenére, hogy nyitva volt a szemem. Megpillantottam őt. Zavarodottan hunyorogtam. Korábban csak, akkor láttam, amikor én akartam. Tágra nyílt szemmel figyeltem minden egyes mozdulatát. Megráztam a fejem, és erősen lehunytam a szemem. Mire kinyitottam már eltűnt... Lehet erősebb gyógyszerekre lesz szükségem...

- Jól vagy Tom?  -  Bill idegesen kémlelte arcomat, amire megráztam a fejem.

- Menjünk haza, majd később elintézem, amit akartam -  Megfordultam az ellenkező irányba.

Már majdnem a kocsinál voltunk, amikor újra megpillantottam az én álom nőmet. Beültem a kocsiba szinte magammal rántva Billt, aki épp az anyós ülésre akart ülni.

- Ő az, Bill -  Leheltem elfolytott hangon egy teljesen idegen lány hátára mutatva, aki épp egy másik lány kezét szorongatva halladt el mellettünk. -  Ő az a lány, akiről annyit meséltem -  A fülem sípolt, képtelen voltam felfogni, hogy itt van test közelben.

A kocsi elindult én pedig figyelmesen figyeltem a lány minden egyes mozdulatát.

- Lassabban!  -  Förmedtem a sofőrre.

- Azta... -  Nyögött fel Bill, amikor a lány mellé értünk.

A véris megfagyott az ereimben, amikor a lány rám nézett. Egyenes rám. Pedig semmit sem láthatott az ablak üveg sötétített volt. A szeme. A szája. Az orra. A gyönyörű arca ugyanolyan volt, mint akivel mindig álmodom. Pont olyan, mint amilyennek elképzeltem gyönyörű nincs más szó rá. Már a kilincsért akartam nyúlni, amikor Bill megállított.

- Ne most, Tom!  -  Rántott vissza Bill. Úgy ültem ott, mint akit fejbe vágtak. Ott volt tőlem mindössze pár méterre, és nem érinthettem meg.

- Mi a francot csinálsz Bill?  -  Emeltem fel hangomat.

- Nincs egyedül, azt se tudjuk ki ő nyugodj le!  -  A kocsi felgyorsított, de én még mindig a gyönyörű álomnőm távolodó alakját bámultam.

- Tiéd lesz!  Mire hazaérünk minden adat a kezedben lesz róla ígérem, ha annyi évet tudtál várni, akkor csak ki bírsz még pár órát.

- Két órát kapsz!  Se több, se kevesebbet!  -  Vágtam bele a kocsiülésbe.