Bekövetlek

*1*

Berni lepattant a villamosról a zuglói megállóban. A szemerkélő esőben megigazította téglavörös kendőjét a barna kordkabát felett, és beállt a fedett részre, hogy megvárja barátnőjét. Taylor Swift épp a New Romantics-t énekelte a fülében, Berni dúdolta, és dobolt ujjaival a kabátzsebben. Kíváncsi volt, milyen érzés lesz újra belépni a régi sulijába. Ő már gimibe járt, most azonban az általános iskolája felújítási munkálataira érkezett, önkéntesként.

– Hoztam kávét! – csivitelte a mellé lépő Kamilla. Adott két cuppanóst; Bernit körbelengte a lány virágillatú parfümje. Barna haját ugyanolyan hosszan, leengedve hordta, mint ő, és mindketten imádták az őszi színeket, csakhogy Kamillának jóval több volt az önbizalma, így ő nemcsak hordta, de viselte is a ruhákat.

Berni kivette a fülest, belekortyolt a karamellás kávéba, majd átnyújtotta barátnőjének a termoszt. Kamilla visszatette a hátizsákjába. Egyszerre öltötték fel a kapucnit, aztán elindultak.

– Izgatott vagy? – kérdezte Berni, mert ő az volt.

– Ja, kíváncsi vagyok, ki lesz még ott a régi osztályból. – Kamilla belekarolt, úgy várták, amíg a zebránál zöldre vált a lámpa.

– Ma van a tavaszi szünet első napja – jegyezte meg Berni. – Mit gondolsz, ilyenkor sok önkéntes régi diák lesz?

– Idősebbek biztosan, de tőlünk nem hiszem. Annyira szétszéledt mindenki, például a fiúk tutira nem jönnek. Mondjuk, öten voltak, elnyomásban, elhiszem, ha semmi kedvük hozzá.

– Nem is motiválna a jelenlétük – horkant fel Berni, ahogy elindultak. Megkerülve egy jókora pocsolyát átértek a túloldalra, ott átvágtak a parkon, hogy rövidebb úton közelítsék meg a kertvárosi sulit. Nosztalgikus érzés volt újra erre jönni. Berni mélyet szippantott az eső áztatta föld illatából.

– Szüleid mit szóltak, hogy a szünetben önkénteskedsz? – kérdezte Kamilla.

– Lelkesen támogatják. Apám például azt mondta, ez legalább hasznos munka... – Berni felsóhajtott. – Véletlenül sem a közösségi szerveződés oldaláról néznék a dolgot. Mindegy, és a tieid?

– Csomagoltak egy raklapnyi kaját – nevetett fel a barátnője, majd megrázta a fejét. – Az viszont szomorú, hogy a te szüleid ennyire nem értenek meg téged.

Berni hálás volt a támogatásért. Kamillával együtt jártak tizenegyedikbe egy művészeti gimibe, de már általános iskola első osztály óta barátnők voltak. Mindketten szerették a művészetet, Berni fotózni járt plusz órában, míg Kamilla inkább a fazekasság iránt érdeklődött. Hiába, a szülei is képzőművészek, így kellő támogatással indult. Berni szülei nem konyítottak a művészethez, így nem is igazán értették, ő mit szeret benne. Inkább azt szerették volna, hogy ő is hasznos munkával foglalkozzon, mint a villanyszerelés, vagy az irodai munka.

– Annyira fura megint átvágni a parkon... – szólalt meg Kamilla. – Egyre izgatottabb vagyok! Vajon milyen érzés lesz a suliban? Biztos lesznek ott régi tanárok is. Na és milyen feladatot kapunk? Mármint nem tőlük, hanem érted, a felújításban.

Berni kuncogott.

– Hú, hát a fizikatanárral nem szívesen találkoznék, hogy is hívták? Belzebub?

– Majdnem – nevetett Kamilla. – Ja, és a büféhez is mindenképp menjünk el!

– Jó, majd eljátsszuk, hogy egész szünetben sorban állunk, és megpróbáljuk kitalálni, mit vesznek az előttünk állók.

Összenevettek. Befordulva az egyirányú utca sarkán megpillantották a távoli sövénysort, ami mögött már felsejlett a hosszúkás épület, vagyis a „kék suli" felső szintje. A kékre mázolt nyílászáróknak és a kerítésnek köszönhette a nevét.

A kétszintes iskola friss fehér festést kapott, az új ablaküvegek tisztításra vártak, az udvaron még a felújítás nyoma látszott. Egyik irányban az első és a második osztályosok épülete állt, ők használták az elülső udvart, míg a többi osztály a nagy épületbe járt.

Hat srác vonult éppen befelé a főbejáraton. Kamilla belemarkolt Berni karjába.

– Te, az ott a Marci!

– Biztos?

– Aha, tegnap posztolt egy videót ebben a fehér dzsekiben, tutira ő az. Nézd meg, mellette az a nagydarab srác biztos, hogy a Csabi, ő meg ugye a legjobb haverja.

Berni tudta, hogy Kamilla szokott csetelni Marcival, aki akkor volt nyolcadikos, amikor ők hatodikba jártak. Közel is laktak egymáshoz, és néha összefutottak az utcán, vagy társaságban. Berni tekintete viszont a fekete farmerkabátos fiún akadt meg, aki utolsóként lépett be a nyitott üvegajtón. Az alkata olyan ismerős volt... Ekkor egy pillanatra hátrafordult.

Berni szíve kihagyott egy ütemet.

A fekete kapucni alól barna tincsek lógtak a fiú homlokába, és ahogy megigazította féloldalasan viselt hátizsákját, a mozdulatból egyszerre világossá vált, hogy ez a srác az a srác...

A nyolcadikos Nándor, akivel a hatodikos Berni együtt járt gitárórára.

A gimis Nándor, akivel a nyolcadikos Berni találkozott egy karrierbörzén.

A végzős Nándor, akivel a tizedikes Berni összefutott egy buliban.

Az a Nándor, aki Berni titkos szerelme.

***

Érkezik a folytatás.

Köszönök minden csillagozást, hozzászólást.

Követhettek a közösségi oldalakon. :)

https://www.tiktok.com/@darvaspetra

https://www.instagram.com/darvaspetra_/

https://www.facebook.com/darvaspetra

***

Az illusztrációként felhasznált képek a Pinterestről származnak.