Víz alatt ❕️B.E.F.E.J.E.Z.E.T.T.❕️

32.rész

Hope

Nagyon jól éreztem magam Kaydennel az előző este. Nem sok kedvem volt haza menni tőle, de sajnos ma elég korán keltem. A hétvége miatt, ezen a héten nem igazán van szabadnapom. Sőt a szerdát még duplán meg is nyertem, de határozottan megérte.

Ma rengetegen voltak. Nem sok időm volt. Pedig úgy terveztem, ha lemegy a reggeli csúcs felhívom Kaydent, de erre sajnos semmi esélyem nem volt. Délutánra lejártam a lábam, mindenem fájt. Mikor üzenetet küldött, le se lehetett vakarni a mosolyt az arcomról. A műszakom végén idejön, rettenetesen vártam, hogy láthassam. Azt hiszem kezdek beleesni.

Azt gondoltam ezt a napot már semmi nem fogja elrontani. Tévedtem. Lucas megjelent a műszakom vége előtt, beszélni akart velem. A vendégek kezdtek fogyni, így engedélyeztem magamnak 10 perc szünetet. Az egyik félre eső asztalhoz ültünk. Szerettem volna hamar túl esni ezen, nem szerettem volna ha Kayden itt találja a volt barátomat.
-Mit akarsz Luc? Szerintem a múltkor elég világos voltam. Nem akarok már tőled semmit.-kicsit lejjebb veszem a hangom és úgy folytatom.-Megcsaltál és gondolom nem is most fordult elő először!
-Hibát követtem el, sajnálom. Szeretlek és hiányzol. Visszaakarlak kapni.-na, az biztos nem fog megtörténni.
-Nem megyek vissza hozzád. Nem csak megcsaltál, meg is aláztál. Méghozzá az évfordulónkon. Rohadtul fájt Lucas.-felnevetek, de csak kínomban.-Azt terveztem, hogy megkérlek költözzünk össze. Hogy én mekkora idióta vagyok. Kár erről tovább beszélni. Menj el és lépjünk tovább.-megfogja a kezem, ami az asztal tetején pihen és közelebb húzza.
-Én nem akarok tovább lépni. Téged akarlak. Gyere vissza hozzám. Én is akarom azt a költözést.-igazán? Meglátjuk.
-Anyám is velünk lenne, így is akarod még?-megmozdul a szája, grimaszolni szeretett volna, de visszatartotta. Szerencséje, különben itt, mindenki előtt pofozom fel.
-Egyből gondoltam. Menj el Luc és kezd új életet. Mindkettőnknek az lesz a legjobb.
-Azzal a bájgúnárral akarsz lenni?-csattan fel. Semmi joga itt jelenetet rendeznie. Még mindig ő az aki hűtlen volt.
-Nem fogok erről vitát nyitni, nem tartozok neked magyarázattal. Köztünk vége, ennyi volt.-próbálom elhúzni a kezem, de erősen tartja.
-Luc, eressz. Vissza kell mennem dolgozni. Jobb ha te is mész.
-Nem megyek el, addig nem, míg meg nem bocsátasz nekem.-miért ilyen rohadt értetlen? Nyílik az ajtó, oda kapom a fejem és meglátom Kaydent. Kicsit beljebb jön, de megtorpan és csak bámul ránk. Összeráncolja a homlokát. A kezeinket nézi, amit még mindig Luc fog. Kirántom a kezem, már állnék fel, de Kayden megindul felénk. Megáll az asztalnál, fölénk magasodik. Sokkal izmosabb, mint Luc. Öltönyben van, nagyon jól néz ki és hihetetlenül szexi. A volt barátom a nyomába se érhet. Viszont most aggódok, ahogy rá nézek az arcára. Mérgesnek tűnik és talán még féltékenynek is. Pedig semmi oka annak lenni.
Lucast nézi, de végül felém fordul. Lehajol hozzám és szájon csókol. Nem ellenkezek, maximum csak az miatt mert elhúzódott tőlem. Újra Lucra pillant.
-Mit keresel te itt? Szerintem egyszer már el lett mondva neked, Hope nem akar tőled semmit.-nem akarom, hogy jelenetet rendezzenek, ez mégis csak a munkahelyem. Gyorsan körbe nézek, de szerencsére tényleg nincs sok ember a kávézóban. Megfogom Kayden karját és egy kicsit megszorítom. Remélem ebből érteni fogja mit akarok.
-Ki vagy te egyáltalán? Tudod mit? Nem is igazán számít. Ez csak Hopera és rám tartozik.-Kayden a fogát csikorgatja. Még nem láttam ilyen mérgesnek.
-Hogy ki vagyok? A barátja! Tovább lépett, nem akar veled lenni. Megcsaltad, bassza meg. Ennek vége. Elbasztad, most már kár keseregned itt.-azt mondta...a barátja? Oh, istenem, miért akar a szívem kiugrani a helyéről? Nem azt mondta, hogy szeret, mégis sokat jelent számomra ez az apró kis szó.
-Igaz ez Hope? Ő a barátod?-Kaydennel összenézünk. Ideges, de nem Luc miatt. Megfeszül a teste, érzem a kezem alatt. A válaszomra vár, ahogy Lucas is. A volt barátomra nézek és kimondom.
-Igen, ő a barátom. Együtt vagyunk, szóval semmi keresni valód nincs itt. Menj el, de örökre. Hagyd, hogy új életet kezdjek.-félek Lucas reakciójától, soha nem volt egy nyugodt természet. Végül még engem is meglep. Szó nélkül feláll és elsétál. Megkönnyebbülök, de ez csak egy pillanatig tart. Kayden még mindig mérgesnek tűnik. Közvetlen mellém ül. Kezd megnyugodni mellettem.
Végig simít az arcomon, majd a nyakamnál tartja a kezét.
-Nem akarom a volt barátodat itt többet meglátni. A közeledben se akarom őt tudni. És amit rohadtul nem akarok az az, hogy a kamu barátnőm legyél. Magamnak akarlak, teljesen.-imádom mikor ilyen határozott. Legszívesebben azonnal neki esnék.-Bármi ellenvetés?-megrázom a fejem, én is ugyanezt akarom.
Magához húz és megcsókol. Nem érdekel, hogy hol vagyunk, vagy, hogy ez a munkahelyem. Meglátják a vendégek, vagy a kollégáim. Semmi nem érdekel, csak az ami most van!