Egy vérző szív, ami jéggé fagyott rég. Amit a leg perzselőbb láng se olvaszt fel. Egy szív, amit jég páncél vesz körbe. S talán sose olvad fel. Egy meg tört lélek. Egy meg vetett lány és egy jégbe fagyott szív.
🥵18++/ Enemyes to Lovers 🥵
Az éle...
К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.
Hatalmas hányingerre ébredek meg. Ki pattanok az ágyból és a fürdőbe szaladok. Alig érem és a mosdó kagylót, mire minden ki jön belőlem. Egy jó tíz percig állhatok, ott a mosdó kagyló felett. Erőt veszek magamon és meg mosom az arcom. Hátha attól jobb lesz. De ahogy a tükörbe nézek, hirtelen támad egy ötletem. A mosdó kagyló alatt lévő szekrénybe nyúlok és ki veszek belőle két terhességi tesztet. Nem tudom honnan támadt ez az ötlet. Gyorsan meg csinálom. És amíg várom az eredményt addig fel öltözők. Ki lépek valami ruhát keresni. Na tessék megint egyedül vagyok. Mondjuk már meg szoktam, hogy reggel egyedül kelek. De mostanában meg jobban. Már több, mint egy hete egyedül kelek és fekszek le. Ami egy kicsit zavar. De azt mondta, hogy sok dolga van. Jó ezt meg is értem. Hogy a Maffia biznisz nem csak egy szórakozás és hobbi. De akkor is. Olyan érzést kelt bennem mintha nem úgy erezne már. Mint eddig. Meg értem én. De azért jól esne, ha néha rám nyitná az ajtót.
Ki kapok egy ruhát a szekrényből és vissza be lépve fel kapom magamra. A mosdó kagylón lévő tesztre nézek. De a kezem a számhoz kapom. Kettő erős csík van mind a kettőn. Istenem állapotos vagyok. Izgalom és egyben félelem járja át a testem. Anya leszek, ezt nem tudom el hinni. Széles mosoly ül ki az arcomra. A kezem alatt. Ki lépek és a szekrénybe dugom a ruhák közzé. El akarom mondani neki. Le szaladok az emeletről. De a konyhába lépve csak mama van ott. Meg állok, mire meg szólal. Épp készül valahova.
- Minden rendbe van gyermekem?- kérdezi tőlem. Mire csak sóhajtok egyet.
- Ő már megint nincs itthon?- kérdezem tőle. Mire ingatja a fejét. Fújtatva fordítok hátat és megyek nappaliba. Le ülök a kanapéra. De mama oda szól, miközben veszi magára a kabátot.
- Mindjárt jön azt mondta. Nekem el kell szaladnom egy helyre. Jövök nemsokára.- mondja amire bólintok egyet. De már ki is lép az ajtón. Na a mai napom is príma lesz. De csak jöjjön haza. Most már elég ebből a titokzatosságból. Fel állok és a konyhába indulok csinálni, egy gyümölcs teát magamnak. Épp kész lettem vele. Mire hallom nyílni a bejárati ajtót. Lépteket hallok magam mögött. Meg áll valaki mögöttem. De csak fújtatva fordulok szembe vele.
- Helló szívem. - szólal meg nyugodt hangon és mosolyog egyet. Meg forgatom a szemem. Majd a bögrét a kezembe véve, indulok vissza a nappaliba.
- Szia.- választom olyan semleges hangon. Sóhajt egyet ahogy mellé érek. De meg ragadja a karom.
- Mi bajod van?- kérdezi meg mindig nyugodt hangon. Fújtatva forgatom meg a szemem és nézek rá.
- Mi közöd hozzá!- morgom majd ki rántom a karom és a nappaliba megyek. Fújtatva lép utánam.
- Nem értem, most mű bajod van!- morogja most már ő is. Na elegem lett. Most meg mondom a magamét neki. Idegesen teszem az asztalra a bögrét és szembe fordulok vele.
