Életem a fiúkkal... - J-Hope

1. rész

Rin POV
Turnék, fellépések... ebből állt az eddigi életem. De a mai napon megváltozott. Victor, a menedzserem beiratott egy hülye suliba. Na mindegy... Rin, Come on! Kisétáltam a lakásból a cuccaimmal és felültem a motoromra. Mindig ezzel járkálok mindenhova... 5 perc múlva oda is értem. Lezártam a motort és felrohantam a terembe... Áh, csak 50-en akartak képet... Ez semmi... Jah várj, nem. Na szóval feljutottam a terembe ahol 7 srác beszélgetett. Megfordultak és megijedtek tőlem... ez furcsa... Mosolyogva odaintettem nekik és leültem a helyemre.
Hope POV
- Hé! - sugtottam a többieknek hogy a csaj ne hallja.
- Miva'? - kérdezte "szépen" Suga.
- Ez Rin... - mondtam és ránéztem. - Még mindig olyan szép... - mosolyogtam.
- Te Ho Seok! Felejtsd már el! - vágott pofán Jin. - Rin a múlt!
- Igaz... - sóhajtottam. - De így nehezebb lesz...
- Túléled, erős vagy te! - veregetett háton Mon. Mindenki odafordult Rin felé és láttuk hogy MiHa odamegy hozzá.
Rin POV
Idejött egy lány cicás pulcsiban, kék rövidnaciban, fekete, szaggatott harisnyával és barna (de lehet vörös is) cipővel.
- Sziaaaa! - ült le mellém.
- Hali? - néztem rá unottan.
- Woo Min Hae. - nyújtotta felém a kezét és mosolygott.
- Nekem is bekell mutatkoznom vagy csak a "becenevemet" ismered?
- Csak a becenevedet....
- Moon Seung Rin. - mosolyodtam el.
- De szép neveed vaan. - csillant fel a szeme.
- Neked is. - mosolyogtam még mindig. Idejött az egyik srác. Láttam a szemem sarkából hogy a többiek próbálták visszatartani.
- Rin! - nézett rám.
- Tudod a nevem? Nagyon meglepő... - nevettem fel.
- Ne mond hogy nem emlékszel rám...
- Ismertük egymást? - kérdeztem meglepődve. Felhúzott a székről.
- HOPE, NE CSINÁLD! - kiabált az egyik. Aki ismerős nekem... Nam?
- DE! - kiabált vissza... Hope... nem jut eszembe... Pedig mintha ismerném... És fontos volt az életembe... Magához húzott.
- Moon Seung Rin... Nagyon hiányoztál! - csókolt meg. (!!!!!)