Életem a fiúkkal... - J-Hope

6. rész

Nami POV
Miután MiHa-val hazaértünk leültünk a kanapéra.
- Biztos hogy szeretnél maradni? - néztem rá.
- Nem. Megyek ha zavarok. - ment el. Mi baja lett hirtelen? Na mind1.
Hope POV
Lihegve döltem ki Rin mellé. Nem tudtam hogy ilyen jól csinálja.
- Cicaaaaaa. - szóltam a "cicámnak" és röhögtem.
- Mibajod? - röhögött velem.
- Ennyire tapasztalt vagy? - mosolyogtam.
- Neeeeem. - röhögött tovább.
- Csak velem nem féltél mi?
- Aha. - mosolyodott el.
- Imádlak reméltem tudod. - csókoltam meg. Ő visszacsókolt. Nemsokára elváltunk egymástól.
- Igen. De én jobban. - nyújtotta ki a nyelvét.
- Húzd vissza a nyelved vagy leharapom. - nevettem fel. Ijedten visszahúzta a nyelvét én meg röhögtem.
- Ne nevess ki! - szomorodott el.
- Jól van na. - húztam oda magamhoz és megöleltem. Beszívtam az illatát. Olyan jó illata van. Szokás ilyet mondani? Nem hiszem. Láttam hogy Rin elaludt a karjaimban. Nagyon cuki amikor alszik. Engem is elkapott az álmosság és elaludtam vele.
*másnap délelőtt*
Kint voltunk az udvaron. Beszélgettünk amikor...
- Amúgy Rin... - kezdte a sulikurva.
- Igen?
- Tudtad hogy Hoseok megcsal téged? - kérdezte pokerarcal. Na neeee... nem csaltam meg.
- Mivan?! - kérdezdte felém fordulva.
- Nem csaltalak meg! - mondtam, mire Rin elfutott. Utána szaladtam és gyorsan beértem.
- Rin! Hallgass meg! - kérleltem.
- Gyorsan mond.
- Hidd el. Nem csaltalak meg! Csak téged szeretlek! - csókoltam meg. Közben letöröltem a könnyeket az arcáról. Eltolt magától.
- Mond ezt másnak. - ment el. Belevertem a falba és berohantam a fiú wc-be. Leguggoltam és gondolkoztam. Mért mondta ezt Natasa? Tudom hogy imád de akkor is. Rin meg mért nem hiszi el? Hogy bizonyítsam be hogy szeretem? Álljak fel a háztetőre vagy mi? Várjunk... ez nem is olyan rossz ötlet. Ezzel a gondolattal a fejembe rohantam a takarítókhoz elkérni a kulcsot. Könnyen oda is adták. Ezután felrohantam a lépcsőn, egyenesen a szertárhoz. Ahol van egy mikrofon meg egy gitár. Igen, énekelni fogok Rin-nek. Az I need u-t. Felvettem a cuccokat majd a folyosó másik végéhez mentem ahol volt az az ajtó ami felvezet a tetőre. Kinyitottam és előrementem az udvarig.
- Hé, gyerekek! - szóltam bele a mikrofonba. Egy ideig keresték hogy hol vagyok majd felnéztek a tetőre.
- Köszi a figyelmet. Ottvagy, Rin? - kérdeztem. Láttam hogy egy lány integet. Valószínűleg ő. De a feje olyan volt mint egy paradicsom.
- Jólvan. Na, bele is kezdenék. Na szóval. Natasa, alias a suliribanc elkezdett terjeszteni egy hülyeséget. Ezt ma elmondta Rin-nek ő meg elhitte. A lényeg... Rin... nagyon szeretlek és soha nem csalnálak meg! Remélem elhiszed. - mondtam. Mindenki Rin-re nézett. Aki nemtudom mit csinált. - És... ezt a dalt szeretném neked elénekelni. - vettem fel a gitárt és elkezdtem énekelni. Próbáltam Rin-nek énekelni de nemláttam sehol. Egyszer csak valaki átölelt... Rinnie volt. Odafordultam hozzá és neki énekeltem tovább. A végén a többiek tapsoltak én meg odaléptem Rin-hez és megcsókoltam.

Folyt. Köv