Infinity~Harry Styles HU fanfiction

6.Rész.

*Mesélő*

Harry Styles.

Hazugságok hazugságok hátán. De talán minden bün meg bocsájtható, ha az ember szerelmes, vagy szeret. A szereteidnek, nem bün a megbocsájtás. Az emberek pedig annak születnek amiknek a nagyfőnök teremti őket, de ezen lehet változtatni, és mindenre lehet magyarázatót találni. Alicért megéri megkockáztatni hogy a pokolra jussak. Szeretnék adni neki egy esélyt arra hogy tudja ki is vagyok valójában, még akkor is ha ezt úgy teszem hogy valaki másbőrébe bújtam. Megérdemmel mindenki egy esélyt arra hogy tudja ki az akit szeret, én pedig megérdemlem hogy valaki szeressen még ha nem is vagyok rá méltó.
-Harry! Harry! Hahó hallasz?- Kezeit lebegtette Louis Harry szeme elött.

- Mi? Mi az?- Mnit akit egy álomból vertek fel úgy megrezzent az erős férfi.

-Mingondolkoztál ennyire Hazz?-A nála idősebb férfi helyet foglalt a mellette lévő barna kanapén, amibe Harry egy ideje a fejét mélyeztette.

-Csak dolgokon hogy ez a tourné mennyire megfáraszt minket.-Szemrebbenés nélkül hazudott barátja szemébe Haroldnak, berögzött betegsége volt az hogy hazudozzon mindig kevésnek érezte magát, a hazugságaitól pedig többnek.

-Én tudom teso, engem is rohadtul lefáraszt a rengeteg utazás, de mikor látom azt a sok Directionert a stadionokban, a színpad elött álva, mindog ad energiát a legközelebbi naphoz. Eleanor is rohadtul meg romlott a viszonyung.-Ellentétben Harry-vel aki hazudott neki, Louis az igazat mondta.

-Öhm szívessen társalognék most de dolgom van neharagudj elkel mennem.-Harry felkelt és a kabátjáért igyekezett.

-Hova mész?-Kérdezte tőle barátja.

-Beülök egy kávézóba, és talkozok talán Gemmával.

Harry elment becsukva magamögött az ajtót, tudta hogy Louis nem nyúlna a cucaihoz,vagy nem lopna el semmit sem ezért hagyta bátran Londoni lakásában.

*Alice szemszőge*

Az új szemeszter az iskólában kikészít, az utolsó órámra igyekeztem a legjobb barátnőmmel Sophiával, amikor megrezzent a telefonom a farzsebemben.Nem vártam sms-t senkitől, maximum anyától,hogy megkérdezze iskólában vagyok-e és reggelíztem-e mielőtt eljőttem otthonról. Meglepődtem, nem anya, apa, vagy a bátyám volt az, csak egy telefon számot irt ki, megnyítottam az üzenetet.

Szia. Remélem nem zavarlak, és nem kapsz majd szívrohamot miközben ezt olvasod, és elkezdesz agyalni azon hogy honnan van meg a telfonszámod,(egyébkénnt tegnap kutattam ki a telefonodból miközben teát csináltál) remélem nem hargszol, és kiengesztelhetlek egy iskólautáni sütizésel, egy közeli cukrázdában. xXAdam

Meglepödve olvastam végig az üzenetet de, ugyan akkor édesnek tartottam hogy szándékossan elcseszett valamit csak azért hogy redbe tehesse.

Úgy döntöttem várok a válasszal büntetve őt azért amiért hozzá nyúlt és kutakodott a telefonomban.

*Mesélő*

A lány mosolyogva ment végiga folysón senki sem értette miütött belé, ő nem szokott msolyogni sőt, elégcsendes lány volt, de a mosolyát most a folysó legvégén álló emberke is láthatta, Alice ezt észre sem vette, hogy minden szempár rajta szegezödik, Alice nem tudta hogy msolyával újat mutatott iskólás társainak, Alice azt sem tudta hogy ez a mosoly egyszer elfog tünni az arcáról.