Összezàrva velük!? [Befejezett]

11.Rész

1.......2.......3.......az adàs véget ért. Apa, Dolly, Ash, Cris, Jinxx, Jake egyszerre rohantak hozzàm. Öleléseikkel majd össze lapítottak, de nem bàntam. Egyedűl csak az fàjt hogy a teljes igazsàgot ígyse tudhatjàk meg.
-Prücsök, ugye tudod hogy én nagyon szeretlek?!-apa könnyes szemekkel, kisebb barackot nyomott fejemre. Egy màsodpercre én is elérzékenyűltem. Màr nem is tudom mikor szólított utoljàra prücsöknek.
-Igen prücsök, remélem tudod hogy mi is nagyon szeretünk, de remélem azt is tudod hogy bomba egy nő vagy.-Jinxx kajàn mosollyal ismételte apàmat.
Elnéztem fejük felett. Szememmel Andyt kerestem. A falnak dőlve nézte kis csapatunkat.
Fekete haja szexin takarta hideg kék szemeit. Tekintetét az enyémbe véste.
Fàjt hogy ő nem jött ide.
-Ezeket a sebeket orvos làtta màr?-Ash kérdése zökkentett ki pilanatnyi elgondolkodàsomból.
-Természetesen még nem.-vàgtam rà az eggyértelműt.
-Akkor most szépen elmegyünk doki làtogatóba.-apa komolyan nézett.
Elköszöntünk Dollytól és kifelé vettük az irànyt. Öt hat testőr àlt be elénk, uszítottàk utunkból a népet. Lehajtoot fejjel melé tett kezekkel hogy minél jobban takarjuk azt amit csak lehet, mentünk a kocsiig.
A menetünkben Andy az utolsó elötti helyet foglalta. Beültünk az autóba, orvosomhoz hajtottunk.  Apàm eközben teljesen elmerült telefonjàban, Andy az ablakon kifelé nézett egy percre se elvéve onnan tekintetét.

Az orvos teljesen renben talàlt.
Végülis azért ezek se a kifejezetten mai sebek. Kijöttem onnan. Mindenki a vàróteremben űlt. Kivéve persze Andyt. Mielött bejöttünk volna dokihoz kijelentette hogy ő hazamegy.
Mi is hazajutottunk valahogy az ajtóban màr Oli, Maya és Roz àlt. Bűnbànóan borultak nyakamba. Nem igazàn tudok ràjuk haragudni.
Behúztak a nappaliba tudomàst se véve pasijaikról akik erre megbàntottan ciccegve fejezték ki nem tetszésüket.

Màr vagy egy óràja beszélgettünk........................vagyis beszéltek hozzàm de figyelmem kelletlenül elkalandozott, szinte màr àllandósàggal.
Maya húzta végig kezét arcom elött.
-Tudod szerintem Andy csak védeni akart. Mert ugye épp az imént is róla gondolkoztàl.
-Dehogy haggyàl màr.-védekeztem gyerekes kiszàmíthatósàggal.
Maya szavai teljesen, és valószínűleg igazak voltak.
-Ó pedig az a felsőtest...........hm hàt az aztàn teljes mértékében felejhetetlen.-jàtékosan kacsintott ràm, de én pillantàsommal szinte majd kinyirtam.
-Jaj ne tagadd màr ha még nem is vagy belé szerelmes tecceni biztos hogy tetszik!-kontràzott rà Roz.
-Hogy jól nézki azt nem fogom tagadni, de ő egy...................egyszerűen...........ah hagyjuk, simàn egy rosz bunkó paraszt azt kész.
Fekete tincseket làttam suhanni , csak egy pillanatra.
A rohadt.....
-Andy!
Utàna szaladtam.
-Mi van?
Egyenesen a pincébe ment, tovàbra is rohantam utàna.
Le a lépcsőn, ki vàgta az ajtót körül nézett egy percre próba termünkben, én még csak akkor értem utól. Hírtelen megfordúlt szemeit enyéimnek szegezte de én akkor még lendületben voltam és egyenesen neki mentem. Egyszerre terűltünk el a padlón, a hirtelen levegő pedig amit magammal húztam nagy csattanàssal vàgta be az ajtót. A zàr kattant. Az ajtó rànk zàrult.
Màr elnevettem volna magam de Andy nem nevetett még csak nem is mosolygott.
-Miért nem mondtad el, legalàbb nekem?!
-Semmi közöd nem volt hozzà. Amúgyis annyira................
-Egy bunkó paraszt vagyok. Ennyi azt kész.-szeméből sugárzott a düh.
-Én nem ezt akartam mondani........
Eddig én voltam rajta de most fordított helyzetünkön. Nem feküdt rajtam könyökével tartotta magàt. Fejével közelebb hajolt enyémhez. Ajkait durvàn az enyémnek nyomta. Önkéntelenül is szàm szétnyílt így bejutott oda.
Fogàval kicsit erősebben elkapta alsó ajkamat ösztönözve a csókra. Visszonoztam amit adott. Kezem fel osont fejéig. Belemélyesztetettem hajàba ujjaimat. Egy kicsit felnyögött de tovàbbra is durvàn faltuk egymàs ajkait.
Hirtelen màr nem éreztem melegét magamon a csók is abba maradt. Csodàlkozva néztem fel de arca teljesen megkeményedett, szemei megint ridegséget sugàroztak.
-Egy kérdésem van.
Kérdőn néztem rà.
-Ha nem fényképeznek le akkor a titkod sose tudódott volna ki?
Bólintottam.
-Miért véded azt a mocskot?
Nem tudtam vàlaszolni. Nem mondhatom el neki.
-Szóval még mindig szereted. Hàt jó.
Egy asztalról felkapott egy kulcsot majd kinyitotta az ajtót és kiviharzott.
Legszivesebben utàna kiàltottam volna hogy nem igaz.
Egy ideig csak merdtem magam elé majd felkeltem le poroltam magam. Mintha semmi nem történt volna föl mentem. Apàm a konyhàban àlt. Mindenki körülötte.
-Gyerekek ez így nem lesz rendben.-apa nagyon gondterhelt arcal vakargatta meg fejét.-A média nagyon felkapta az egészet. Bármilyen oldaról is nézem ez nem egy napos felhajtàs lesz. Minimum vagy két-hàrom hét kell hogy le csillapodjanak a kedélyek.
Màr előre làtom hogy ez nagyon hosszú és gyötrelmes hàrom hét lesz. Amikor én bekerültem ebbe a vilàgba két hónapig az ablakot se nyithattam, mert simàn előfordulhatott hogy egy újsàgíró beugrik rajta. (Repül a repül a újsàgíró..........xD)
-Szóval nincs màs megoldàs, pàr hétre szàműznünk kell titeket egy szigetre.
-Főnök ne vicceljen màr, ez most nem alkalmas.
-Nem vicceltem szó szerint egy szigetre kell titeket egy időre elszàllàsolnunk .
Nah........hàt tudom hogy egész szar lett, meg nagyon sajnàlom hogy màn egy ideje  nem volt rész de hàt időm az asztàn nagyon nem volt.
Puszi ENCSII♡