~Luke szemszöge~
Hope a karjaim közt ébredt fel. Ami nekem nagy boldogság volt, hogy a vitánk után is ugyan olyan csoda szép és aranyos. A gondolkodásomból az édes hangja zökkentett ki.
-Jó reggelt!-mosolygott rám kedvesen.
-Neked is!-viszonoztam a gesztusát.
Próbált ki bújni a karjaim közül, de én nem engedtem. Ő pedig kénytelen volt a fejét a mellkasomba fúrni. Összekulcsoltam az ujjainkat.
-Luke! Miért nem engedsz el?-nézett fel rám.
-Mert még kiszeretném élvezni a közelségedet amíg Tony vagy meg nem öl vagy el nem szakít tőled!-néztem rá.
~Hope szemszöge~
Amit Luke mondott nagyon meghatott és a szemeim is bekönnyesedtek. Még jobban hozzá bújtam. Már, ha az lehetséges. A tegnapi vitánk után rá jöttem, hogy nekem ő jelenti a világot. Rá néztem és egy apró mosoly jelent meg az ajkaimon.
Luke pedig egy puszit nyomott a homlokomra. Eszembe jutott, hogy ma kell az orvoshoz is vissza menni.
-Édesem! Ma vissza kell menni az orvoshoz.
-Oké!-elengedett és felöltöztünk.
YOU ARE READING
Takarítónőből Mrs. Hemmings 2. évad (Befejezett)
Hayran KurguMost már minden rendben lesz?