Reggel amikor lementem a lépcsőn megláttam, hogy Luke szinte egész testével lelóg a kanapéról. Elmosolyodtam és oda mentem hozzá. Megsimogattam az arcát ő pedig álmoskásan rám nézett. Feljebb tornázta magát a kanapén és felült. Vett be egy rágót utána pedig rám mosolygott.
-Jó reggelt!-mosolygott még mindig.
-Neked is!-nyomtam egy puszit az arcára.
-Egyáltalán hiszel nekem, hogy nem feküdtem le senkivel sem?-nézett a szemembe.
-Hát... Nem nagyon!-hajtottam le a fejem.
-Gondolhattam volna! Mi a faszért nem lehet elhinni, hogy én nem feküdtem le senkivel?-emelte meg a hangját.
-Miért szerinted csak megszerkesztették vagy mi?-emeltem fel a hangom én is.
-Több mint valószínű! És tudom is ki!-állt fel.
-Na?-néztem rá kérdőn.
-Tony! És most megyek és elmondom neki, hogy hagyjon békén minket.-indult meg az ajtó felé.
-Ne Luke! Nem szeretnélek elveszíteni!-futottam utána.
-Tudsz más módszert?-fordult meg.
-Igen kibékülünk és folytatjuk az életünket és persze felneveljük a kisfiunkat!-néztem végig a szemébe.
-Most ezt csak azért mondod, hogy ne menjek el!
-Egyáltalán nem! Nem szeretném, hogy a fiam apa nélkül nőjön fel!-csuklott el a hangom-És persze téged sem akarlak elveszíteni! Túlságosan is szeretlek!-csókoltam meg.
Luke szorosan magához húzott. Most elmondhatom, hogy teljesen biztonságban éreztem magam.
YOU ARE READING
Takarítónőből Mrs. Hemmings 2. évad (Befejezett)
Fiksi PenggemarMost már minden rendben lesz?