Egy Lány És A FIÚ (F.F, H.S)

Feladom!

Otthon kutyáztunk majd mikor kifeküdtek elindítottuk a kedvenc filmünket. Kb. a felénél járhattunk mikor eszembe jut Lou. 8 óra. Biztos már otthon van. Gondoltam ráírok.
*szia cicafiú milyen volt a randi? ♥♥♥*
*szia jó volt*
Ez furcsa. Valami baj van. Nem írt semmi vicceset se szivet. Basszus Ann. Biztos megbántotta.
-Harry baj van. Louhoz kell mennem!-állok fel
-mi?
-furcsa ahogy írt. Semmi poént nem rakott bele.
-biztos csak fáradt-nyugtat le
-ő nem ilyen! Oda kell mennem!
-a film közepén?
-igen. Majd jövök. Szia.-adok egy gyors csókot, veszek egy pulcsit és rohanok is ki. Hívtam egy taxit ami 10 perc múlva itt is volt majd indultunk Louhoz. Nagyon ideges voltam. Féltem higy bármi baja lesz. Kifizettem kiszáltam és rohantam a lakásához. A kulcsot mindig a madár etetőbe rakja (?) ezért gyorsan kihalásztam onnan, kinyitottam az ajtót és gyorsan berohantam. A cipője ott volt a helyén. Itthon van.
-Lou Virág vagyok. Hol vagy?-mondom és várom a választ. Nem szól. Végig rohanok a konyhán és a két szobán. Sehol senki. Meglátom a fürdő ajtajàt csukva. Csak akkor zárja be ha ott van ezért elindulok a fürdő felé. Sejtem mi vár rám de mégse akarom elhinni. Remegő kézzel nyitom ki az ajtót.
-úram isten!-szakad ki belőlem a hang. Nem bírom tovább. Sírva odarohanok a földön fekvő alakhoz. Nem hiszem el. Nem lehet Lou. Háttal fekszik nekem. Megfordítom és látom hogy eszméletlen. A jobb keze tele van vágásokkal. Ezeket most csinálta. Vérzik. Szerencsére nem az ütő erét találta el. Magamhoz szorítom ès érzem a lassú szívverését és a lassú levegővételét. A könnyeimtől alig látok valamit. Előkapom a telefonomat és remegve tárcsázom a mentőket majd a fiúkat hogy menjenek a korházba minnél előbb. Csak tartom a testét mintha csak azon múlna hogy túléli-e.
-kérlek ne halj meg! Szükségem van rád! Ne hagyj itt!-zokogok.
Megérkeznek a mentők és amikor rakták fel észrevettem egy üres gyógyszeres üveget. Nyugtató. Mivel én is vele megyek ezért magammal viszem az üres üveget. Beszállok és el is indultunk. Egész úton próbáltam abbahagyni a sírást de nem ment. Végig fogtam a kezét. A mentősök azt mondták hogy túl fogja élni, hogy csak egy gyomormosás és pár nap múlva mehet haza. Megérkeztünk. Leemelték a kocsiról majd az egyik mentős mondta hogy mehetek nyugodtan. Még sosem jártam ebbe a korházba. Rohantunk be egy szobába és közbe végig fogtam a kezét. Az orvos nagynehezen megengedte hogy ott legyek a gyomor mosásnál is. Miközbe csinálták én azt tettem amit már nagyon régen. Imádkoztam. Imádkoztam Louért. Az orvos azt mondta 70% hogy túléli. Bevitték egy korterembe. Leültem mellè egy székre és megírtam a fiúknak hogy pontosan hol vagyunk. Öt percel késöbb a fiúk berontanak az ajtón.
-úr isten-rohan hozzám Harry. Én megölelem és megint nem bírom tovább elsírom magam. Ez egy ilyen nap. Ránézek Loura és összeszorul a gyomrom ahogy kinéz. Beesett arc, bekötözött kéz, infúzió a másik kezébe mellette gépek mutatjàk az élet jeleit.
-sziasztok-mondom halkan.
-szia-intenek vissza
Harry csak egy mondatot mond lehajtott fejjel. ,,Igazad volt,,. Nem mondok semmit csak megtörlöm a szemem.
-mit mond a doki ?-néz fel Liam.
-70%
-az jó.-jelenti ki nem túl meg győzően.
-hozzunk valamit?- kérdezi Niall
-egy kávét légyszi.
-oks-rohan el

-ne már!-töri meg a csöndet Harry
-miaz?-érdeklődök és beleiszok a kàvémba.
-nézd!-fordítja felém a telefont én pedig hangosan felolvasom:
-Louis Tomlinsont korházba szállították eddig ismeretlen okból. Az énekes mellett az egyik bandatársa (Harry Styles) barátnője, Kiss Virág ment sírva. A fiú eszméletlennek tünt. Már több ezren aggódnak Louért Tweeteren és Instagrammon. Reméljük semmi komoly.- felyezem be és alatta egy olyan kèp van ahol fogom Lou kezét és sírok.
-szerintem írj ki valamit-javasolja Harry
-jó ötlet. De inkább csinálok egy videót. Az személyesebb.
-oké.
-gyertek ide mellém az ágy köré. Ti is legyetek benne.-mondom ők pedig csak beülnek mögém.
-és indul!-nyomom le a gombot.-sziasztok! Nem is tdom hol kezdjem. Szeretnék minden pletykát elhesegetni. Igen Lou korházba került. Az okát majd ő elmondja, ha akarja. Szóval. Nagyon kimerült vagyok. Cirka 3 óra alatt annyit sírtam mint soha. Jelenleg Lou itt fekszik mellettünk. Kómába. Nem akarok hazudni. Nem biztos hogy innen felkel valaha. Arra szeretnélek titeket kérni hogy imádkozzatok Louért és hogy értelmetlen pletykákat ne terjesszetek. Köszönöm sziasztok.- fejezem be monológomat és bíztatóan elmosolyodok de érzem hogy senki se fogja ezt a mosoly bevenni. Felraktam instára, facebookra és twitterre. Mondtam a többieknek hogy menjenek haza. Először nem akartak de végül megbeszéltük hogy hozzánk mennek és holnap valaki levált.
A nővér nagyon rendes volt. Megbeszélte az orvossal hogy ott aludhassak a szomszéd ágyon. Ebbe a szobába csak Lou feküdt.
Reggel felkelek, lemegyek enni majd visszamegyek. Épp áltam Lounál és úgy beszélgettem vele mintha fent lenne mikor ökölbeszorítja a kezét majd az újjajit mozgatja. Megfogom a kezét és erősen magamhoz szorítom. Visszafolytott levegővel várom hogy felébredjen. Résnyire kinyyitja a szemét.
-Lou?
-Virág te vagy az?-nyöszörgi.
-igen én vagyok!-sírom el magam örömömbe.
-hol vagyok?
-korházba.
-azt hittem meg fogok halni.
-nem. Pont időbe értem oda hozzád. Hívtam a mentőket ők bivittek minket, átmosták a gyomrodat most pedig itt fekszel.
-tudod én akkor nem gondolkodtam. Annnek csak a pénzem kellett és ezt a szemembe mondta-néz a szemembe és látom ahogy egy könycsepp legördül az arcán. Nem bírtam tovább megöleltem. Olyan szorosan, olyan szeretetteljesen ahogy csak tudtam. Tudtam hogy most erre van szüksége. Visszaölelt.
-várj szólok a többieknek. Ők is itt voltak csak hazaküldtem őket.
-oké

-gondolom sejted hogy most is megtaláltak minket a papatazzik. Annyi pletyka volt arról hogy mi történt meg hogy meghallatál hogy kellett egy videót csinálnom. Nem mondtam el semmi olyat hogy miért csak azthogy még élsz de kómába vagy. Remélem nem baj.
-nem dehogy.
-képzeld el új hashtag született. A neve #comebacklou (#gyere vissza Lou).
-de cukik. Csináljunk már egy képet hogy tudják hogy jól vagyok.
-oks.- benyomom a telómon a fényképezőt és lövök egy dupla képet. Az elsőn csodálkozó arcot vágok Lou pedi csücsörit az ágyba fekve, a másodikon mosolygok Lou pedig ,,lájkot,, mutat a kezeivel jelezve hogy minden rendbe. Felraktam mindkettőnk instájára és twitterére. Lou azt mondta hogy annyit írjak az ő képe alá hogy ,,jól vagyok, mostmár jól. Köszönöm mindenkinek,,.
10 percre rá itt voltak a fiúk is.
-sziasztok-int Lou
-haver ki fogunk kötni a radiátorhoz hogyne csinálj semmi hülyeséget. Harrynek lett egy ősz tincse!-mondja Niall.
-bocsi többet soha. Harry kérek neked időpontot a fodrászhoz. Én àllom.-mondja mosolyogva.-Na gyertek ide!- nyújtja a karját ölelésre.
-átmentünk hozzád takarítani, és megsemmisítettünk minden féle gyógyszert.-mondja Liam
-Liam még a fejfájás csillapítót is lehúzta a wcn- mondja Hazz
-köszönöm-néz hálásan a fiúkra.
-anyukád holnap jön meglátogatni
-oké köszi Niall
-valakinek nagyon hiányoztál-húzza ki Liam Kevint a galambot a khaki oldaltáskájából.
-Keviiiiiiiinnnn-ordít Lou. Liam odadja neki ő pedig halálra ölelgeti azt a mű galambot.
-az orvos mit mondott?-kérdezi Niall
-még 3 nap