Fogságba Esve

3

Valami megzörrent az előttünk lévő bokorban. Lassan elkezdtünk hátrálni,mire beleütköztünk valamibe...illetve valakibe...:apa és anya volt az. Kisebbek lettek,sokkal,apának szinte nem volt haja,és nagy dárdákat fogtak a kezükben. Görnyedt volt a hátuk,lábuk,és négykézláb közlekedtek. Szakadt volt a ruhájuk.
-Apa? Anya?-kérdeztem. Nem tudtak normális választ adni. Csak gügyögtek.
-Abi,hagyd...ők már nem a szüleid-mondta Luke.
-Igaza van-erősítette meg Dreia.
Reni elkezdett sírni.
-Akkor most?-kérdeztem.
-Fussunk-ajánlotta Alexa.
Neki is indultunk,kikerültük apát,majd a kis bunkerünk előtt elfutva a kisbusz felé vettük az irányt. Apuék is jöttek utánunk. A leszakadt hídon feltudtunk mászni. Noelt,Lilyt és Renit küldtük előre. Mi addig eltereltük őket onnan.
-Abigél,remélem van ötleted,hogy rázzuk le őket-szuszogott Luke.
-Hátöhm...
-Na  ne szopass!
Sima terepre értünk,ahol volt egy kocsihalom. Tiszta roncstelep,és egy lélek sem.
-Most mi lesz?-kérdezte Alexa.
-Elbújunk-felelte Dreia.
-És akkor Lily,Noel és Reni?
-Felmennek. Remélem.
-Kicsit elbújunk,majd ha elmennek mi is megyünk-mondtam.
-Rendben-bólintottak.
Bebújtunk egy lakókocsiba,és lebuktunk. Anyuék elkezdték ütni,dobálni az autókat. Alexa megfogta a Luke és az én kezem. Dreia kezét megfogtuk Lukéval. És elkezdtünk gondolkozni. Akkor abbamaradt a dobálás és a rongálás. Anyuék elmentek. Kikászálódtunk,és elkezdtünk futni Lilyék felé. Anyuék nem voltak ott,sőt,sehol sem. Reniék már feljutottak a tetejére. Mi is kezdtünk mászni,és akkor anyuék kirontottak a bokorból. Elkaptak engem és Lukét. Bevonszoltak a sokaságba. Dreia leugrott,és utánunk futott. Alexa megdermedt,és felmászott. Elvittek minket egy kis tisztásra,és kikötöttek. Táncoltak egy pár percig,majd fakéssel felénk jöttek. Anya végighúzta az arcomon,és kibuggyant a vérem. Aztán a karomon is. Apa Luket nem kímélte:a karja tiszta vér,arca tiszta heg,és kiabálni próbál. Elkezdtem mocorogni. Mikor anya a kézfejemhez ért,megpróbáltam kivenni a kezéből,de kevés sikerrel: a tenyerem is elkezdett vérezni.
-Luke-nyögtem.
-Abi...segíts-kérlelt.
Erre Dreia csörtetett be. Anya felé fordult,majd nekirohant. Dreia kitért előle,és letépte rólam az indát. Leugrottam,majd odarohantam Lukéhoz. Apa és anya Dreiával hadakozott. Aztán elkezdtünk futni,és jött ő is. Mikor kiértünk Luke felugrott,és iszonyatosképp mászni kezdett. Aztán  én,majd Dreia. Gyorsan fent voltunk,és az úton rohanni kezdtünk. Apu és anyu jött utánunk. Nem volt megmentőnk. Futottunk és futottunk,hiába szúrt már az oldalunk. Egy kereszteződésbe értünk,ahol messziről egy autó jött. Ám,mire itt megvárjuk,apuék ideérnek. Így elkezdtünk felé futni. Integettünk,hogy vegyen észre. Lefékezett,és lehúzta az ablakot:

-Mit akartok?

-Beszállni-mondtam.

-Gyertek-felelte. Beszálltunk,majd a kocsis hirtelen a gázra lépett. Anyuék és apuék akkor értek oda. A vezető majdnem elütötte őket. Sikerült kikerülnie,de nem sokon múlt. Utánunk futottak.

-Ön tud ezekről az izékről?-kérdezte Reni.

-Igen,tudok róluk,kislány. Elrabolta a családom és a szeretteimet. Már csak én vagyok. 

-Sajnálom...-mondta.-Nekem,és a nővéremnek az a kettő volt a szüleink. Tudja,hogy mik ezek?

-Kannibálok.

-Mik?-kérdezett vissza.

-Akik a saját fajtársukat fogyasztják el. 

-Ez undorító!

-Az.

-De miért,és ez hogy történt?

-Ezt nem tudom megmondani. Téged hogy hívnak?

-Renáta Black. És önt?

-Max Rendoll. Hány évesek vagytok?

-Dreia Verbinde: 16,Alexandra Halt: 16,Luke Wlood: 16,Abigel Black:16,Én: 14,Lily Verbinde: 6,Noel Halt: 7. És ön?

-Értem. Én 29. Hova szeretnétek menni? 

-Valami biztonságos helyre. 

-Rendben,máris.

Mentünk,majd egyszer valami kiugrott elénk. Max félrehúzta a kormányt,és beborultunk az árokba. Ő szörnyet halt,mi meg véresen kimásztunk alóla. Az a valami átment a másik oldalra,szóval nem volt mitől félnünk. 

-Na,király...-mondta Dreia,és megfogta Lily kezét. Elindultunk megint. Noel odament Alexához,és megmarkolta a karját. Én átkaroltam Lukét és Renit. Talpalhattunk most is. Ám nem egyedül...Anyuék végig követtek...