Fogságba Esve

9.

Másnap arra ébredtünk,hogy Shyann a fejünket nyalogatja.

-Shyann,menj innen!-mordult rá Luke. A kölyök kicsit odébb ment,majd kikukkantott a bokrok mögül. Semmi nem volt kint,így kiugrott,és kurjongatni kezdett. Megfogtam,és visszarántottam.

-Csitulj el!-mordultam rá. Nem szégyelte el magát,hanem visszanézett oda,ahol kiment. Mintha állna ott valaki. Lily köhögött egyett,és erre megláttunk egy kezet. Egy félig lerágott kezet. Befogtam a száját,és elhűlve figyeltem. Csak négyen voltunk fenn: én,Luke, Lily és Shyann. A többiek még nagyban szundítottak. Shyann jókedvűen megfogta a kezet. Aki kint volt kirántotta Shyannt. 

-Shyann!-kurjantottam el magam. Utána akartam menni,de Luke lefogott. A kölyök nem jött vissza,akár mennyit vártunk. Az a valami viszont újra benyújtotta a kezét. Most én fogtam meg.

-Abi,mit csinálsz?!-ordította Luke,de akkor én már nem voltam ott. Valahol kint volt,valahol túl az erdőn,mindenen túl. Majd egyszer csak Shyannt pillantottam meg.

-Shyann?

A kannibál felém kezdett futni,de mintha sose ért volna ide. Én pedig csak vártam és vártam,a végén már majdnem sírvafakadtam. Végül leesett a padló a lábunk alól,és zuhanni kezdtünk. 

-Shyann!-ordítottam,és ekkor már odaért hozzám. Visszaestünk,és ott voltunk a kicsit megrágott karú lénynél. Volt rajta egy zöld póló,ami itt-ott ki volt szakítva,szürke nadrág ami szinte teljesen szét volt tépve. A haja félig volt,félig nem. Véres volt mindene,cafatok lógtak ki belőle. Szerencsére csak hátulról láttuk.

-Fogd meg a kezét Luke!-ordítottam,mire az az izé megfordult. Arcán az egyik oldal rikító vörös volt,a másik pedig holt fehér. Szemei kékek voltak,és cafatok lógtak arcáról. Szája szét volt tépve,és fogai lógtak csak. 

Ahogy megfordult keze ottmaradt,mire Luke megfogta és el is tűnt...majd kis idő múlva mellénk pottyant. 

-Jézus-mondta. 

-Jól vagy?

-Igen...

-Szóltál a többieknek?

-Szóltam-mondta,majd egyet hátrébb lépett,mert az a valami majdnem eltalálta egy kővel. Mostmár felénk kezdett futni,de előtte láttuk,hogy Lily és Noel fogták a kezét. Most ők nem kerültek abba az izébe,és így a kezen csimpaszkodtak. A lény megpördült,és a két gyerek leesett róla. Odamásztak hozzánk,majd felálltak. 

-Mi ez...?-kérdezték egyszerre,és ijedten néztek előre. Megvontuk a vállunk,majd megláttuk Lola, Dreia,Reni és Alexa buksiját. Kimásztak,majd elkerülve azt az izét,elfutottak. Nem kellett sok,hogy vegyük a lapot,és utánuk fussunk.

Annyit futottunk,hogy valahova teljesen ismeretlen részre jutottunk. Alexa lihegve fékezett le,és a legközelebbi fára támaszkodott.

-Levegőt!-szuszogott. 

-Adjunk?-nevetett Reni.

-Nem volt vicces-mordult rá Alexa,és Noelre nézett.-Jól vagy?

-Ühüm-nyögte a kicsi.

-Lily?

-Ittvan-mondta hátulról Dreia.

-Lola?

-Jelen.

-Luke?

-Itt vagyok-mondta.

-Noel?

-Itt.

-Alexa?

-Itten.

-Shyann?

Nem válaszolt senki. 

-I'-mondta kis fáziskéséssel. 

-Huhh-kifújtam a levegőt.

-Reni?!-kaptam a fejemhez.

-Itt vagyok,nyugi-nevetett. Rámordultam mosolyogva,és játékosan megütöttem a karját. 

-Mehetünk tovább?

-Hova mennénk?

-Nézz csak oda-mutattam a hátam mögé. Láttuk,ahogy közeledik az az izé. Luke indult el leghamarabb,mi pedig követtük. 

-Merre megyünk?-kérdezte Noel.

-Újra ki kell érnünk valahova...Itt nem látunk semmit...-mondta Alexa.

-De legalább ők se minket-mondtam.

-De ők úgy ismerik ezt az erdőt,mint a tenyerüket. Mi pedig csak pár napja vagyunk itt....-rázta meg a fejét Dreia.

-Ez is igaz-bólintottam rá.

Helló!:D

Neharagudjatok,de nagyon kezd fanatáziás lenni ez a történetem. Az lesz a legjobb,ha kicsit szüneteltetek vele,hogy valami fasza jusson eszembe a 10. részre.:$