Fogságba Esve

6

A lángok rettenetesen az arcomba csaptak. Forró volt mindenem,és mocorogni kezdtem,ám az indák nem engedtek. Szorították a csuklómat és bokámat. Kiabálni nem bírtam a fájdalomtól. Nem gondoltam a lányokra,csak arra,hogy tudnék innen kikecmeregni. Közben körülöttem,vagyis a tűz körül ilyen "táncot" jártak,és énekelni próbáltak kisebb-nagyobb sikerrel. Ekkor feltűnt egy kis kannibál kobakja. A kannibálok szétszéledtek,az pedig ottmaradt. Elkezdtem hívogatni,az pedig egyre közelebb jött. Fölért hozzám,és közel hajolt. Végig nyalta a karomat,majd elszakította a körmével a csuklómat szorító indát. Lefelé lógtam,a tűzhöz. Visszahúzott,majd a bokámat is elszakította. Rásegített egy ottani kőre,és elvágta a "bilincset". 

-Jössz velünk,pajti?-kérdeztem,majd elvigyorodtam. Bólintás féle mozdulatot végzett,majd az erdő felé kezdtünk rohanni. Nem futottunk össze semmi kannibállal,ami jó jel,de az viszont rossz,hogy Dreia,Alexa,Luke,Lily,Noel és Lola nincs meg. Lola már akkor sem volt,mikor bejöttünk az erdőbe. Kiértünk az útra,majd félve leültem egy kis fatönkre. Nem azért féltem,mert bogaras,vagy akármilyen lehet,hanem mert akár mikor kijöhet a sűrőségből egy emberevő szörnyeteg. A gyerek-kannibál lecsüccsent mellém,és vártunk. 

Esteledett már,mikor Dreia feje kibukkant a sokaságból. Odarohantam hozzá. Átöleltem a nyakát,majd miután elengedtem,lerogyott a földre,és nem tudott megszólalni. 

-Dreia? Mi a baj?!-megráztam a vállát,az pedig csak maga elé bambult.

-Noel...Noelt nem tudom...Nem tudom hogy hol van!-mondta,és majdnem elsírta magát.-Útközbe vesztettem el...

-Semmi baj! Megtaláljuk!-nyugtatgattam,nem sok sikerrel.-És Lilyről tudsz valamit?

-Nem...-látszólag ezzel rontottam a helyzeten. Könnyei elkezdtek potyogni,és a földre,a lábamhoz borult. 

-Együtt megkeressük-mondtam határozottan,de ez nem segített semmin. A kis kannibál-kölyök odajött,és megfogta Dreia vállát. Az hirtelen könnyes szemmel felnézett,majd kikerekedett a szeme. Ellökte magától,mire az hátra huppant. Dreia felállt,és kicsit odébb ment.

-Minek hozta el ezt?! Meg fog támadni!-ordibált.

-Nem,ő szabadított ki-kiabáltam. A kannibálban düh támadt,és neki akart esni a barátnőmnek. De sikerült elkapnom időben a karját. 

-Nem szabad bántani-fenyegettem meg.

-Ő?!-csodálkozott el Dreia,de akkor sem tett egy közelítő lépést sem. Bólintottam.

-És...Tudsz neki egy jó nevet?-kérdeztem.

-Nem. De minek neki név? Nem ember-mondta,kissé dühösen.

-Állatoknak is szoktunk nevet adni-mondtam megvetően,és a kannibálra néztem.

-Egyáltalán fiú vagy lány?

-Öhm...Ne kérdezz ilyen nehezet.

-Pfff,és így akarsz neki nevet adni?-Dreia legyintett egyet. Megráztam a fejem,és a kölyökhöz fordultam. 

-Lány vagy,vagy fiú?-kérdeztem,hosszan elnyújtva a szavakat. Felmutatott egy egyeset az ujjaival.

-Lány-kiabáltam oda Dreiának.

-És én találjam ki?!-kiabált játszott dühvel.

-Hát,segíthetnél-mondtam gúnyosan. Lassan odalépdelt hozzánk. 

-Shyann-hoz mit szólnál?-Dreia állát kopogtatta ujjai hegyével.

-Shyann?-felhúztam az egyik szemöldököm.

-Aha. Pont hozzá illik,szerintem-magyarázta.

-Oké,akkor Shyann. De most gyerünk,keressük meg a többieket-mondtam,és elindultam az erdő felé.

-És akkor minek jöttetek ki?-cukkolt.

-Csitulj már-nevettem. Shyann egyszer csak rohanni kezdett. 

-Szagot fogott?-Dreia utána indult.

-Valószínű-követtem példájukat. Befelé rohant,mindenen keresztül. Nekünk ez nem volt ilyen könnyű... Háromszor botlottam el Dreiában,mire ő is elesett. Olyankor elvesztettük Shyann-t... 

Végül is eljutottunk Lilyhez. Szeme le volt hunyva,és ajkai elfehéredtek. Véres volt már szinte mindene,ruhái szét voltak szakítva. Kannibálok még mindig ott voltak,és megérezhették Shyann-t,mert felénk közeledtek. A kölyök kezdett el legelőször hátrálni. Vettük a lapot,és gyors léptekkel elkezdtünk futni,mikor Alexa hangja üti meg a fülünket:

-Várjatok!