Fogságba Esve

8

-Dreia,Lily és Reni?-kérdezte Luke futás közben. 

-Nem tudjuk...Dreia lemaradt tőlünk...-magyarázta Alexa.

-És ez mi a fenét keres itt?!-Luke rámutatott Shyannra.

-Nem tudom...Abi szedte fel.

-Ő mentett meg-mondtam Lukénak. Megfogtam Lola karját,és úgy futottunk tovább. 

-Merre megyünk?

-Vissza a táborba-mondtam határozottan.

-Te megőrültél?! Megölnek minket!

-Nem fognak-mondtam magabiztosan. Alexa megingatta a fejét bosszúsan. Noel megragadta nővére kezét,és berántotta a mellettük lévő bokorba. Utánuk mentünk. Beestünk valahova,nem tudom hova,mert iszonyú sötét volt.

-Hova kerültünk?-köhögött Lola.

-Csitt legyen-mondtam neki,és befogtam a száját. Lélegzet visszafojtva füleltünk,hogy merre mennek. Nem jöttek erre,hál' Istennek. 

-Mehetünk-megpróbáltam kimászni innen,és sikerült is. Kidugtam a fejem a bokor mögül,és leellenőriztem a terepet. Nem volt kint senki. Kihívtam a többieket,és gyors sétával siettünk a tábor felé.

-Megöletsz bennünket-mondta játékosan Noel.

-Nem foglak,megígérem-megsimogattam a buksiját.

-Reméljük-Alexa átölelt. 

-Merre kell ahhoz menni?-Luke körülpillantott.

-Nem tudom. Talán arra-elmutattam egyenesen.

-Oké,menjünk arra. 

Futva tettük meg,mert eszünkbe jutott,hogy hamarabb is odaérhetnénk mint a kannibálok. Végül is ott volt,jó a megérzésem. Bebújtunk a legnagyobb bokor mögé,és vártunk.Egyszer csak Reni feje bukkant ki a sűrűségből,pont velünk szembe. Csendben kidugtam a kezem,és integettem neki. Rögtön hozzánk sietett. De ekkor balról,és jobbról kannibálok támadtak ránk. Amint Reni kezét megfogtam,futásnak eredtünk. 

-Hol voltál?

-Titeket kerestelek-mondta Reni,és majdnem sírva fakadt.

-Nehogy elkezdj nekem itt sírni!-fenyegettem meg. Shyann hátra-hátra pillantgatott,hogy mikor érnek útól. Ez szerencsére nem következett be,de megint ugyanabba a verembe estünk.

-Megint itt?-Alexa nevetett volna,ha  egy kannibál le nem  ugrott volna hozzánk. Lola mikor beestünk kificamította a bokáját,és ülve húztuk hátrébb és hátrébb.

-Innen nincs kiút...-mondtuk egyszerre,és az égre pillantottunk.

-És amit ástunk?-Alexa rám nézett.

-Nincs idő mindenkinek kimászni...Meg amúgy is,akik fent maradtak,megölnek.

Szomorúan néztünk a kannibálra,aki egyre csak közeledett.

-Most komolyan így legyen vége?

Mindenki rám pillantott. Én csodálkozva meredtem rájuk,és egyre hátrébb léptem. 

-Lola,Noel,Reni. Másszatok ki. Ha felértetek,fussatok el-Luke nagyot sóhajtott,és magához ölelte mind a hármat.

-Nem-Reni könnyes szemmel megrázta fejét.

-Muszáj-szemébe néztem,majd megöleltem. 

-Nem akarlak itt hagyni!-Reni nem akart elengedni,így ellöktem magamtól.

-Menjetek-mondta Alexa,és puszit nyomott öccse buksijára. Bólintottak,és elrohantak...vagyis Reni és Noel húzni kezdte Lolát kifelé. Hárman álltunk szembe a kannibállal. Ijedve néztünk össze,majd vissza rá.

-Most mi legyen?

-Noel,Lola és Reni eltereli a figyelmét a fentieknek,és így mi is ki tudunk mászni. 

-Aha,nézz csak fel-mutattam négy kannibál felé.

-A francba-Luke egy nagyot toppantott.

-Állj le-mondta Alexa.-Ki találunk valamit.

Ekkor a fenti kannibálok mind ledőltek,és nyilakat véltünk felfedezni bennük. Dreia és Lily. Aztán feltűnt Lola,Noel és Reni is.

-Másszatok ki-mondta Dreia,és lelőtte a lentit. Bólintottunk,és lassan kiértünk. Reni megölelt. Shyann lent volt,és a halott kannibált nézte.

-Fujj,Shyann! Nem szabad! Gyere kifelé!

A kannibál kölyök nevét meghallva gyorsan mászott kifelé.

-Most az útra?

-Igen,próbáljuk meg!-mondtam. Arra vettük az irányt,amerre az utat gondoltuk. Esteledni kezdett,sötét volt minden,és még mindig az erdőben bolyongtunk.

-Mi lesz így?-Reni megfogta a kezem,majd Loláét.

-Nem tudom.

Beértünk egy bokrosba,ahol mindannyian elfértünk. Lefeküdtünk,majd el is szenderedtünk...