Mosoly •hood• ✔️

Tíz

Egy hét telt el a Patty-val töltött délután óta. Pénteken a fiúkkal elhataroztuk, hogy bevásárolni megyünk, többek közt az én születésnapomra. Sajnos a bevásárlóközpontban a srácokat megrohanták a rajongók, így persze rám maradt az egész vásárlás. Szerencsére hamar kijuottunk, így egy nagy bevásárlókocsival indultunk a parkoló felé. Vidáman forgattam az egyik kedvenc együttesem CD-ét.

- Tudtad, hogy van benne trombita is? De szerintem csak szimulátor - újságoltam Calum-nak.

- Nagyszerű - dünnyögte.

- Pamela - megpördültem, és Sam-al találtam szembe magam, aki a lányával vásárolt. Sam-mal még az előző lakhelyünkön ismerkedtünk össze. Sam rendkívül elkényeztette Lily-t. A lány nagyon nem szeretett engem, mivel a stílusunk nem igazán egyezett.

- Sam, Lily, sziasztok - mosolyogtam, majd átkaroltam Calum-ot.

- Mit csináltok itt? - nézett rám Sam, mert tudta, hogy általában nem megyünk zsúfolt bevásárlóközpontokba.

- Ajándékot veszünk Pamela-nak. - köpött be Calum.

- Ó, hát ez tök jó - örvendezett Sam. - És mit tervezel?

- Hát, áthívom a barátnőmet, és hatam pizzázunk, meg filmet nézünk.

- Csak ennyit szeretnél? - döbbent le. - Ez mi? - kapta ki a kezemből a CD-t.

- Az egyik kedvenc együttesem - mondtam büszkén.

- Nahát, mekkora véletlen. Képzeld, a cég a férjemé. Be tudom szervezni a bulidra - villantotta meg ezer wattos mosolyát Sam.

- Akkor még meghívok pár embert - bólogattam. - Nem baj? - pillantottam Calum-ra.

- Akkor majd még beszélünk. - biccentett, és Lily-vel a nyomában elvonult.

- Akkor most...? - kezdte Calum.

- Akkor most nagyobb buli lesz - bólogattam. - Amin ti is fogtok játszani - közöltem vele. Calum csak sóhajtott egyet, majd elkezdte bepakolni a kocsiba a cuccokat.

- Pamelaaa!

- Megvan a zenekar?

- Igen - mosolygott büszkén Sam.

- Megszerezted a Red Hot Chili Peppers-t? - nyílt ki a szemem.

- Azt a zenekart mondtad? - harapta be a száját. - Mert az van meg - villantotta meg újra a vigyorát, mire ugrálni kezdtem, mint egy idegbeteg fóka. - Már csak egy remek partiszervező kell. Aki itt áll előtted.

- Én - szólalt meg először Lily érzelemmetes hangon, mire ledöbbentem.

- Lily?

- Pontosan - bólintott Sam. - Van valami programod mára? Nincs? Szuper.

- Ami azt illeti... - kezdtem.

- Akkor gyere át hozzánk. Ott megbeszélhetitek Lily-vel a részleteket - Sam karon fogott, és kivezetett a házból. Tehetetlenül néztem hátra Calum-ra, aki széttárta a karját, és becsukta az ajtót.

Sam-hoz érve levettem a cipőmet, majd Lily után indultam a szobájába.

- Nos, Pamela. Elmondanád nekem az elképzeléseidet?

- Hát.. Mikor még New Yorkban...

- Várj - szakított félbe. - Hozok egy ceruzát. Most mondhatod - ült le, és egy papírt is maga elé vett.

- Szóval, amikor New Yorkban laktam, a barátom a szülinapomon felvitt a tetőtérre, ahol egy csomó barátom fogadott. Csomó kajával vártak, meg piával, és nagyon szép volt - merengtem.

- Ennyi? - nézett rám. - Na jó. Akkor most elmondom milyen lesz a szülinapod. - kezdte. - Mindenképp lesz csokiszökőkút - folytatta, én pedig elgondolkoztam. Azt hittem, ez rosszabb lesz.

- Most pedig menjünk ruhát vásárolni - jelentette ki. Lily kocsijával mentünk, és egy alkalmi ruhákat árusító üzlet előtt fékezett le. Betipegett a magassarkújában, és nézelődni kezdett.

- Lily, kiválasztottam - álltam meg előtte.

- Mutasd - kapta ki a kezemből, majd miután megnézte magának, felakasztotta a legközelebbi fogasra. - Nem.

- Dehát az ém bulim. Lily, elfogadtam, hogy a szülinapomon lesz egy pónis stand. A minimum, hogy én választhassam ki a ruhámat.

- A ruhád a próbafülkében van - közölte, én pedig betrappoltam. A szememet forgatva bújtam bele az ezüstös göncbe. Felvettem hozzá a szintén ezüst magassarkút, majd kitipegtem a tükör elé. Tényleg csinos voltam. Sőt, nagyon csinos. A ruha ezüstös anyagának mellrészén apró gyöngyök sorakoztak. Pántja nem volt, a derekamtól pedig elállt a testemtől. Elvarázsolva álltam ott. Elhatároztam, hogy az életem árán sem vallom be Lily-nek, hogy tetszik a ruha.

- Egész jó - fordultam meg.

- Tudsz járni a cipőben? - vette szemügyre a lábaimat.

- Nagyjaból igen - feleltem. Visszavettem a saját ruháimat. Lily elővette a bankkártyáját. - Nem. Én fizetem - akartam megállítani, de már átnyújtotta a kártyát az eladónak. - Köszönöm.

- Szívesen.

Több felfedezést is tettem ma. Az egyik, hogy Lily érzelemmentes arca mögött van szíve. A másik, hogy jól áll az ezüst.

Heyy
Nem lett valami izgi rész, szorri. Voteoljatok, ha tetszett, és kommentet is elfogadok. Tudom, kegyes vagyok:D
Lááv
S.