Hirtelen jött szerelem

8. fejezet

*Sophie szemszöge*

Amikor bementünk a szobámba, én levetettem magam az ágyra, Peter pedig a fotelomban foglalt helyet.

- Miért nem jöttél ma suliba? Elmondod bővebben?-érdeklődött

-Rendben-válaszoltam, majd belekezdtem a történetbe. Figyelmesen hallgatta, és amikor a végére értem, szótlanul felállt, odajött hozzám és megölelt. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, nem bírtam tovább a mai nap érzelmeit, halk sírdogálásba kezdtem és viszonoztam az ölelését. Nyugtatóképp a hajamat kezdte el simogatni és hanyatt döntött az ágyban, ezután közeledni kezdett felém. Ajkai egyre közelebb volt hozzám majd egy centire tőlem megállt. Nem tudtam mire vélni. Kihagyott a szívem egy ütemet...

-Miért álltál meg?-kérdeztem csalódottan.

-Mert azt szeretném, hogy tiszta szívedből csókolj meg engem, úgy, ahogy én szeretnélek téged, nem szeretném, ha azért tennéd mind ezt, hogy elfelejts valakit.

Ezúttal komoly volt és nem viccelt. Igaza volt. Nem tudtam, hogy tényleg vele akarom-e mindezt vagy csak az élvezetet szeretném megszerezni magamnak.

-Én szeretlek.-mondta komolyan és szemeimbe nézett.

Majd felált (nem félreérteni!!!) és elindult ki a szobámból. Utánaszaladtam és megfogtam csuklóját.

-Várj! Ne menj el!-mondtam könnyes szemmel.

-Miért?-és közelebb lépett hozzám.

-Én....én...-de nem tudtam befejezni.