A Reklám Arc™ |Szünetel|

∆Minden rendben...∆

Hátra fordulok és kicsavarom a kezét majd a földre terítem.
-Ahh!- hallatszik egy halk ismerős nyögés.
-Uh!- hajolok le, hogy megnézzem ki az, de hirtelen megfog és maga alá dönt.
-Thomas?! Mit csinálsz?!- nézek a szemébe ami alig van 10 centire. 
-Ez szép volt- neveti el magát.
-Tiéd is!- mosolyodok el.
Faith miért vagy ennyire... - a végét nem fejezi be csak felkászálódik és felhúz engem is.
-Mit keresel itt?- néz rám érthetetlenül. Szomorú vagy?
-Mmm... - igen Thomas az vagyok, de nem szorulok vigasztalásra- rántom ki karomat keze szorításából.
-Figyi én sajnálom nem úgy gondoltam! Tényleg csak-...
Nem ez a bajom Thomas, vagyis az is!- szakítom félbe.
-Akkor mi? Nem értelek!- összezavarodva mosolyog, de látom a szemében, hogy kezd dühös lenni. -Tudod nekem bármit elmondhatsz!-közelebb lép és átölel.
-David meg akart csókolni!- szakadok ki és megjelenik egy könnycsepp az arcomon. Tudom, hogy nem nagy dolog, de akkor is egy napja ismerem és én elég nehezen engedek bárkit is a közelembe...egy ideje...
-Mi?- kerekedik el a szeme és eltol  magától, hogy lássa arcomat.
-De Liam megállította.
Folytatom és úgy érzem ezzel csak rontottam a helyzeten, mert most már tombolt.
-Mi? Hogy? Mit csinált?-bombázott a kérdéseivel.
Elmagyaráztam mindent.
***

Most ketten ülünk a fűben és hallgatjuk a tücskök ciripelését.
-Sajnálom Faith!- fújja ki a levegőt és kibámul a messziségbe.
Tudom miről van szó. Hogy meg gyanúsította Liamet, hogy bele akar vinni valami szex reklámba.
-Tudom, tudom!
Te csak féltesz!-mosolyodom el és vállára hajtom fejemet.
Így maradtunk ketten.
Csöndben, gondolkozva, ölelkezve.