∆23∆

126 10 8
                                    

Hosszasan beszélgettünk még majd abban állapotunk meg, hogy amíg jó irányba haladnak a dolgok addig benne vannak, de ha már többet árt mint használ akkor abba kell hagynom.(Úgy is kell gyűjtenem majd egy lakásra.)

Felérek a szobámba és kutatni kezdek valami jobb gönc után, majd elmegyek és lezuhanyzok.
Öltözni kezdek amikor hirtelen egy üzenetet kapok.
Liamtől jöt: 10 perc és ott v.😜
A szívem akaratlanul is hevesebben kezdett verni.
Leérek és elköszönök a szüleimtől,(apától csak egy morcos nézést kapok)
majd a cipőmmel kezdek babrálni.
Annyira izgulok, hogy remeg a kezem és alig bírom bekötni a rohadt cipő fűzőmet.

Nagy levegő Faith! Hiszen mi baj történhetne?

-Szia! Ülök be a kocsiba idegesen.
-Szia Szépség!-kacsint és közelebb hajol. Nem tudom miért, de teljesen lefagyok. (Nem értem, hisz tegnap majd felfaltuk egymást ma meg még egy enyhe csókra se futja tőlem?)
Mi a baj?- gyönyörű szemei enyémbe kutakodnak.
S...s...semmi! -Fordúlok el, mert fejem vagy 10 árnyalattal erősebb lett.
Liam egy percig csak néz rám, majd beindítja a kocsit.
...
Szóval!-Nyerem vissza bátorságomat.
Mi a jó Istent csináltál?-szegezem neki a kérdést és abban reménykedem normális választ kapok.
-Téves! Isten csináltált engem.-mosojodik el, de továbbra is az utat nézi.
Nem is értem miben reménykedtem? Hogy majd komolyan válaszol?

Viccet félretéve-folytatja és balra indexel- szerintem inkább meg kéne köszönnöd.
Mivan?-csapok térdemre.
De most komolyan! Ha nem teszem meg, akkor neked biztos eszedbe sem jutott volna.
Hát persze hogy nem! Hisz ez baromság!-kelek ki magamból.
Nem ez nem az! Egyáltalán nem!- emeli fel ő is a hangját. De hidd el hogy később még megköszönöd!-néz rám féloldalasan.
Nem szeretnék vele vitatkozni hisz már megtörtént, de akkor is... had döntsem már én el mit akarok!
-De igazad van.-mondja alig hallhatóan. Előbb veled kellett volna megbeszélnem. Csak jót akartam. Sajnálom!-néz rám majd vissza az útra.

*HŰHA! Liam Davis személyre szabott bocsánatkérése.
Egy héttel ezelőtt még az is új volt hogy szünetekben rám mosolygott, most pedig itt ülök vele a kocsijában és a lakása felé tartunk. Bizonyos ha valaki ezt két nappal ezelőtt mondja az arcába röhögtem volna.*

Meglepődök a szavai hallatán. Nem tudom de néha mikor komoly, teljesen más embernek tűnik.
Nem! Tényleg...inkább hálásnak kéne lennem.-sütöm le szememet.
Valóban, ha nem teszed meg te, akkor soha nem jelentkeztem volna, hisz nem hiszem hogy annyira megfelelnék.
Ezt most nem gondolhatod komolyan!?-néz rám értetlenül és leparkol.
Elég szomorú ha nem veszed észre mennyire szerencsés vagy.-köti ki magát és felém fordul. Sokan ölnének ilyen testért. Simít végig combomon, bennem pedig felforr a vér.
Így gondolod?-nyelek egy nagyot, majd szemébe nézek.
Nem. Ez így van! De nem értem miért nem látod be mennyire szexi vagy!-hajol közelebb és megharapja a fülcimpám én pedig az ajkamba méjesztem fogaimat.
Liam ha ezt így folytatod...-kezdem, de ajkaival csendre int. Kiköt engem is és ölébe vesz. Már megint ugyan ott tartunk mint tegnap, csak most annyival lesz másabb, hogy nem fogok tudni leállni. Csókja olyan jól leső érzért ad, hogy attól magában el tudnék élvezni. Kezei életre kelnek rajtam amitől önkéntelenül is felnyögök. Elmosolyodik, mire csokolgatni és nyalogatni kezdi nyakamat.
Liam! Akarlak!-nyögök fel és hátravetem fejemet, mint egy rossz ribi.
Biztos vagy benne?-néz rám melleim közül. Erre én csak bólintok és élveszkednék tovább, de ő megáll.
Kérdőn nézek le rá.
Mi az?Csak nem a kocsiban akarod elveszíteni a szüzességed?-mondja és velem együtt száll ki a járműből.

Ajjjj sies már!-sürgetem miközben ő a lakás ajtajával babrál.
Juj de türelmetlen valaki!-mosolyog rám perverzűl , majd bevisz és a kanapéra fektet. Leveszem a pólóját és ledobom a földre. Ő főlém mászik és kigombolja ingemet. Kicsit zavarban érzem magam meglátva kiéhezett tekintetét. Szépen lassan lekerűlnek mindkettőnkről a felesleges ruhadarabok és már csak a vörös fehérneműm maradt rajtam.
Meztelen felsőtestén simítok végig egészen a fenekéig, majd mohón markolok bele ezzel kihívva belőle egy nyögést.
Nyakamat kezdi nyalogatni és onnan halad egyre lejjebb. Majd alámnyúl és melltartóm csatjával kezd bajlódni.
Megemelkedek annyira, hogy rendesen ki tudja csatolni, de ezzel a mozdulattal felsőtestéhez simulok.

Melegséget és menta illatot áraszt magából.

Annyira jó érzés a közelsége...
Hirtelen felindulásból átölelem, amivel két dolgot is kiváltok belőle.
1. Megáll és abbahagyja amit éppen csinált.
2. Eltávolodik tőlem.

Minden rendben?- ül fel. Választ viszont nem remélhet tőlem. Szemem megtelik könnyel, majd arcomon folyik le sós cseppekben.

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Apr 09, 2017 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

A Reklám Arc™ |Szünetel|Where stories live. Discover now