A Reklám Arc™ |Szünetel|

∆5∆

Az órák túl gyorsan teltek én pedig tökre paráztam a délután miatt. Folyton az járt a fejemben, hogy csak én érzem-e úgy, hogy David eléggé nyomul. Az utolsó óráról is kicsöngettek. Kint a folyosón összefutottam Thomasszal. El akart mellettem menni, de én nem engedtem.
-Elmondanád mi a bajod!- csapom össze a kezem.
-Semmi!- mondja és beletúr hajába.
-Aham... Azt látom!- sütöm le szemem és kezdem elfogadni azt a tényt, hogy már nem akar megbízni bennem a legjobb barátom.
-Csak... Tudod ez a Liam gyerek nem igazán szimpi nekem.- valja be és megfogja a vállam.
-Ezt most meg, hogy érted?- nézek rá furán hisz Liamben az egyetlen fura dolog, hogy ennyire tökéletes! De ezt persze nem mondtam Thomasznak még a végén azt hiszi szívtam valamit.
-Mit mondott neked reggel?-kérdezi.
-Öööm... Hát azt akarja, hogy gondoljak át egy... Olyan reklám izét...-mondom neki zavartan és csavargatni kezdem a hajam.
-Mi?- ugye nem valami pornó reklám?-feszül meg.
-Mi? Te meg vagy húzatva?- csattanok fel és teljesen kiborulok, hogy ilyet feltételez rólam vagy Liamről.
-Nem csak féltelek!- kezd el mentegetőzni, de nálam ez teljesen hasztalan.
-Jó akkor tud, hogy nem vagyok tisztára hülye! -Azt sem tudom néha hogy ismersz-e valójában!- vágom oda neki a szavakat és otthagyom.
-Had magyarázzam meg kérlek!-Kiabál utánam,de eszem ágában sincs megfordulni, ki viharzok a suliból és egyenesen a parkba megyek.

Nem volt annyira vészes amit mondott meg tudom én, hogy félt, de ilyeneket azért ne feltételezzen senkiről. Ülök egy ideig, majd hallok egy hangot a hátam mögül.
-Hát itt vagy! -Azt hittem már hazamentél!