A Reklám Arc™ |Szünetel|

∆Vallomás∆

-Tudod mikor elkezdtük a gimit én és Thomas legjobb barátok voltunk.-miközben ezt mondja rám néz és várja mit reagálok erre. Én csak furán nézek rá, mert mióta ismerem őket alig váltottak pár szónál többet egymással.
-Első nap, mikor átiratkoztál...-mondja és elmosolyodik. -Megláttalak és egyből kíváncsivá tettél!-nézi mit mondok erre. Gondolom észreveszi, hogy rák vörös fejjel ülök mellette, ezért inkább folytatja, mert nem igen tudnék most megszólalni.
-Csak hogy nem én voltam az egyetlen akinek bejöttél!-mondja és újra megáll. (Istenem mondja már ki, mert idegesítő ez a folytonos várakoztatás!)
-Thomas is...és ez tudod két fiú közt... Kicsit komplikált dolog! Úgyhogy...-
-Mi?-csattanok fel Liam szavába vágva. -Thomas szerelmes volt belém?- nézek rá megsemmisülve. Thomas volt az egyetlen fiú akiben bíztam igazán mert tudtam, hogy ő nem akar kihasználni vagy a közelembe férkőzni azért hogy,"legyen" valami köztünk. Most pedig... Ennyi év után kell megtudnom, hogy a legjobb barátom szeret/szerethetett?!
-Sajnálom, hogy így kellett megtudnod, de már nem bírtam tovább!-mondja és vállamra teszi kezét. Lerázom és fel akarok kelni, de visszahúz és ölébe esek.
-Tudod én még most is szeretlek!-mondja és arcomhoz ér. Testem megfeszül és ledermedek.

Közelebb húz magához és hirtelen ajkaink összeérnek. Elkezd csókolni, de én nem tudom mit tegyek. Annyit gondoltam erre a pillanatra, és most, hogy megtörténik nem tudom mi legyen. Legszívesebben visszacsókolnék, ha nem az járna a fejemben, hogy miért nem mondta előbb Thomas!

Kicsordul egy könnycsepp ami legördül egészen a szánkig. Megérzem sós ízét.

Abbahagyja és elhúzódik tőlem.

-Bocsánat!-mondja és lehajtja fejét. Rossz érzés fog el... Nem akarhatom, hogy ez így legyen.
-Semmi baj!-mondom és most én fogom meg az arcát. Most nem érdekelhet más ilyen fontos pillanatban csak is ő!
Rá tapasztom számat ajkaira és csókolni kezdem. Hamarosan ő is beszáll és elkezdjük egymást falni. Hosszú ideig tart és tele van erővel és indulattal.
- Én is!-mondom mikor elválunk.
-Mi én is?- néz rám nevetve.
-Én is szeretlek!