∆17∆

306 19 2
                                    

Sokáig ültünk a fűbe és egymást néztük. Közben beszélt arról, hogy hogyan lett rosszban Thomaszal és, hogy úgy gondolja ideje kibékülniük. Sötét lett teljesen és ideje volt indulni. Megfogta a kezem és felsegített a földről. Nem engedte el ezért így sétáltunk végig a parkon. Beültünk a kocsiba, majd elindultunk.

-Mit csinálsz holnap?-mosolyog rám boldogan.
-Hát mivel szombat lesz tanulok aztán... Semmi!-mondom ecsetelve a holnapi "akció dús" napom.
-Mi lenne ha átjönnél hozzám?
-Tetszik az ötlet!-nézek rá mosolyogva.

Megállunk a házunk előtt.
-Holnap csörögj rám és ha akarod el jövök érted!
-Rendben! Mondom és közelebb hajolok hozzá. Egyszerre kezdünk csók csatába, de most annyira jó érzés ,hogy akaratlanul is belenyögök. Érzem, hogy elmosolyodik és elkezdi nyelvét átdugni az enyémhez. Megengedem neki a bebocsátást és most már hihetetlen érzés. Hirtelen kikapcsolja az övem és magára húz. Tovább csókol és elkezd simogatni ahol csak tudd. Én csak a hajába túrva élvezem minden egyes gesztusát felém. Csípőjére ülök és elkezdek mozogni. Érzem ahogy férfiassága keményedni kezd. Most már ő is fel nyög. Alig bírom leállítani magam. Muszáj, de nem azért mert nem akarom csak nem a házunk előtt egy kocsiban szeretném elveszteni a szüzességem! Elhúzódom tőle és vállára hajtom fejem.
-Ez nagyon durva volt!-állapítja meg és nyakamra teszi száját. Rajta ülök és érzem, hogy még mindig kemény neki.
-Nem tudtam, hogy ennyire beindulsz tőlem. -nézek a szemébe.
-Igen, de ha így folytatod akkor tényleg nem haza viszlek hanem egyből az ágyamba. Mindketten felkuncugunk. Hirtelen a bejárati ajtó fényei gyúlnak ki. Gyorsan lemászok Liamről és kiszállás előtt kap egy puszit az arcára.
-Holnap!-mondja mosolyogva.
-Holnap.-nézek rá majd becsukom az ajtót. Ellépve a kocsitól anyát veszem észre.
-Szia kincsem!-mondja és a mosolya leverhetetlen.
-Na mi volt?

A Reklám Arc™ |Szünetel|Opowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz