Vörös csillag [Pokoli kín 1.] BEFEJEZETT

11 rész

Sebastian leszáll a motorról.
Egy erdőnél vagyunk. Rögtöm felismerem.
Az Arden erdőnél vagyunk.
A kezét felém nyújtja.
Nem fogadom el, nehezen, de leszállok a motorról.
Hoqiel sietősen bemegy az erdőbe.
Sebastian megragadja újból a csuklómat, a körmeimmel a húsába vájok.
Nem szól rám.
Elindul céltudatosan Hoqiel után.
A lábaim nehezen engedelmeskednek, olyan mintha bármikor összeeshetnék.
A nap kezd lemenni.
Vajon mennyi időt tölthettem ájultan, az álmot nézve?
Megbotlok egy kőbe, gyorsan felállok a moháról.
Egy tisztásra érünk, sziklák, fenyvesek, mohák, zúzmarák és elhalt virágok vannak. Egy átlátszó patak csobog megállíthatatlanul.
Hoqiel elmosolyodik.
-Egy élvezet lesz végig nézni.-mondja.
Hirtelen eltűnik.
Csendben maradok.
Az angyali fiú elenged.
A sötét talajt bámulom.
Fekete íriszei az arcomat fürkészik.
-Ennyi volt.-mondja.
Nem mondok semmit se.