9.rész: Bátraké a szerencse

207 10 0
                                    

A nap el telt. Chris is megismerte az új lányt. Fogalmam sincs mi lesz itt.. 3 fiu 1 csaj.. bár a szellem vagy Démon akár mi is legyen jobban érdekelt.. Emma-val mentem haza.
- Szoktad még látni a szellemet?
- Tegnap is találkoztam vele.. Már inkább démon mint szellem.. Ilyen hús vér valami.. és a kedves apám bolondnak néz..
- Nem sok ember hinne neked.. ezt elég ha én tudom.
- Ma dokihoz akar vinni apám..
- Ez egyre gázabb..
- Az baszki.. fuuu.. - nagyon ideges voltam.. de Emma olyat mondott amit 3 év alatt még egyszer sem..
- Aludj ma nálunk. Megosztom veled az ágyam.
- Hmm. Köszi de nem fogunk ebböl hülyén kijönni szüleid elött?
- Csak mert nem vagyunk együtt és egy ágyban alszunk? Nem hiszem hogy baj lenne..
- Rendben. Akkor benne vagyok.

Aranyos egy lány.. 15 éves elmúlt de még mindig várja a nagy őt.. egy éve majdnem sikerült neki egy fiu de aztán végül mégse.. most Alice vagy Emma? Mindkettő vonzó és ma este talán közel tudok kerülni hozzá..

- Cső apaaa.. nem alszok itthon.
- És ezt csak így bejelented?
- Aha.. - szoltam oda miközben elpakoltam pár holmim..
- Mi van veled Nero? Olyan furcsa vagy mostanság..
- A segítséged kellene.. de semmibe veszel.. holnap suli utan jövök, csá - flegma szavaimmal ott hagytam apát..

- Hamar kész lettél.. ezek szerint apud el engedett. - mondta mosolyogva Emma..
- Nem kellet apám engedéje.. - mondtam Emma-nak miközben rá gyujtottam egy cigire..
- Ahjj Nero! Nagyon szét vagy csúszva de ezt nem hagyhatom! - e szavak kíséretében ki vette számbol a cigit majd el dobta..
- Ne haragudj.. - Áltam elötte lesütött fejjel..
- Semmi baj.. - nyomott egy puszit az arcomra.. megjegyezném hogy eddig még nem tette .. furi egy lány..

El mentünk Emma-hoz. Bemutatott a szüleinek majd beszélgettünk, ettünk és leszállt az éj.
- Elég bátor vagy Nero?
- Miért?
- Le nyomom a lámpát és beszélgess vele..
- Megjelenésének durva jelei vannak.. nem kéne ide is egy ablakcsere..
- Hmm.. akkor menjünk ki az udvar hátuljába..

Kimentünk.. sötét volt... a szellem nem jött.
- Lehet az a baj hogy nem egyedül vagyok?
- Ki tudja.. 10 percig egyedül hagylak, de nem megyek messzire..
- jolvan..

Ahogy Emma távolodott fokozatosan kezdett erősödni a szél.. az eső csepegett majd jöttek a hollók és megjelent.
- A kis Nero tálcán kínálja magát? De édes..
- Hiába gúnyolódsz.. azt mond meg mit akarsz tőlem?
- (nevetés) kezd kinyilni a szád.. már nem a dadogós Nerot látom..
- Meg kérdezem mégegyszer! Mit akarsz tőlem?
- Eleinte csak azt akartam elérni hogy félj.. de mint ahogy már említettem befejezem azt amit anyád el kezdett... megöllek..
- Akkor csak rajta! Itt vagyok..
- Neeem.. ilyen könnyű dolgod nem lesz.. komolyabb módszerekhez kell folyamodnom..

Nem tudtam mire gondolt de ezeket a szavakat kimondva eltűnt..
- Minden rendben van Nero?
- Mondhatni.. de te vacogsz..
- Én.... én... Láttam a hollókat meg egy sötét alakot..

Emma látta.. de hogy? Ez kezd túl bonyolult lenni..

Egyedül a sötétbenWhere stories live. Discover now