Curly Girl ~Harry Styles fanfiction

3.fejezet

Hamar kiderült,tényleg fogunk.

Leia szemszöge

Este anyáéknak egy 'jó volt' -ot benyögtünk és mindketten felmentünk a szobánkba. Letettem a cuccom majd ledobáltam egy székre a levett ruháim. Sosem voltam az a rend illetve takarítás mániás lány. Nem volt hatalmas káosz a szombámban(csak néha), inkább mindennek volt egy kis sajátos helye, ahova tehetem ha épp nincs kedvem rendettenni(ami nemigen szokott lenni). Anya unszolására csináltam meg álltalában,vagy ha már engem is zavart. Persze neki teljesen mást jelentett a rend van kifejezés de ez már csak részlet kérdése. Lemostam a sminkemet, lefürödtem majd átöltöztem pizsibe, ami általában egy nagy pólóból és bugyiból/sortból állt. Az ágyban olvastam pár órát majd elalvás előtt elmondtam egy imát. Egy zöld szempárral álmodtam.

*Hétfő*

Anya fél 7kor jött be a szobámba, hogy keltsen. 10 perc pihenés után kikászálódtam az ágyból és megcéloztam a fürdőt. Elvégeztem a reggeli teendőimet és felöltöztem. Egy sima fekete, térdnél szakadt farmert vettem fel meg egy nagy fehér, könyökig érő inget. Leggyakrabban bő pólókban voltam amik lehetőleg eltakarták a fenekemet. Nem szerettem az alakomat. Legalábbis a hasamat és a hátsómat nem. Na mindegy. Felvettem a szokásos gyűrűimet(mindig nagyon sok volt rajtam) az órám és bedobáltam a tancuccokat, lakáskulcsot, fülhallgatót, napszemüvegemet, pénztárcámat meg a telefonom a táskámba. Gyorsan lent reggeliztem, eltettem a kajámat meg az extrán behűtött innivalómat, felvettem a sötétbarna bőr félcipőm és kint a buszmegállóban felszálltam a buszra.

*Suliban*

-Ez a tanár totál bolond. Nemérti, hogy nem voltam múlt órán és a fizika nem olyan mint egy testnevelésóra. Esküszöm nagyon felidegesít! Hát igen, néhány tanárunknál tényleg kérdéses volt, minden rendben van-e odabennt a fejükben. Ennek most April, a barátnőm volt az áldozata.
-Tényleg bolond, nem tudsz vele mit kezdeni. Csak magadat idegesíted fel vele, ő úgysem érti. Meg szerintem nem is akarja. Ez tényleg így volt. Ha elakarod nekik magyarázni, hogy mi a szitu ők még csak nem is akarnak megérteni. Ez rohadt idegesítő szokott lenni.
-Utálom az iskolát. Ha ti nem lennétek bent be sem járnék.
- Ezzel egyetértek. Az osztályban 4en voltunk igazán jó barátnők. Aprillel értettük meg legjobban egymást, de nagyon szerettem a többieket is. Harmadikos gimnazisták voltunk. Tipikus osztály, menő lányok/fiúk és a kevésbé azok. Szerencsére nem nagyon voltak hülye üresfejű ribancok, max 1-2. A fiúkkal szintén nagyon jóban voltunk, különösen Tylerrel. Egyszer jártunk régen de ő azóta is érez még irántam valamit. Ettől függetlenül remek barát, eltekintve a gyakran vándorló kezeitől és ölelgetésektől, de az még elhanyagolható volt.
-Na jó, akkor holnap talizunk,szia!
-Sziasztok! Köszöntem el és indultam ki a buszmegállóba. 7 percet vártam és jött is a busz. Mint általában mindig, elől szálltam fel. Egy rossz szokás, ami megmaradt bennem. Ahol eddig éltünk az érdekes alakok hátul balhéztak. Ha meg nem volt hátul senki én fészkeltem be magamat valahova oda. Ahogyan most is tettem. Beültem az ablak mellé és hangosan elindítottam a zenét,természetesen a fülhallgatómban. Imádtam a zenét és énekelni is. Nem bírtam ki ezek nélkül egy napot. Azt hiszem zene függő voltam. Nemtudom volt-e ilyen, de ha igen én tuti ebben szenvedtem. A másik kedvencem a nap volt. Imádtam az érzést, ahogy felmelegíti a bőrömet. Reggel, mikor aludtam volna kevésbé volt jó, de ez részlet kérdése. A lábamat az előttem lévő széknek támasztottam és kényelmesen elhelyezkedtem az ülésben.

Harry szemszöge

Épp a buszomra vártam az új gimimből hazafele menet. Ide jártam kerek egy hete a végzős osztályba. Ismertem innen pár srácot,szóval a beilleszkedéssel nem volt nagy gond,meg amúgysem lett volna, de így még egyszerűbb volt. Már érettségiznem kellett volna,de még az általánosban költözés miatt egy osztályt újra jártam. Szívás. Nagy megkönnyebbüléssel szálltam fel a buszra. Elég fáradt voltam az edzés miatt. Amerikai fociztam,megjegyzem elég jól,angol létemre.Ezért is vettek át ilyen könnyen. Meg részben ennek köszönhettem a lányoknál a sikerem. Na meg persze a rosszfiús külsőmnek (talán a tetkók miatt gondolták ezt) , a gödröcskéimnek és hát csomó apróságnak. Körbenéztem a buszon hely után kutatva( nem bizonyult nehézek,hiszen alig voltak utasok) ,mikor megakadt valakin a szemem. Ezt nem hiszem el. Tényleg elég hamar találkozunk ismét. Számomra még ismeretlen mosoly ült arcán. Most nem tűnt úgy, mint aki szorong valami miatt. Gondolkodtam mivel okoznék nagyobb fejfájást magamnak, ha oda megyek vagy ha nem megyek. De úgy döntöttem muszáj oda ülnöm. A busz túloldalán foglaltam helyet mellette. Valószínüleg észrevehette, hogy őt nézem,mert a következő pillanatban felém kapta fejét, majd rögtön vissza. Nagyon jól nézett ki. Ismét egy nagy felsőt-jelenleg inget- viselt, de remekül állt neki. Elkezdte babrálni az ujján lévő gyűrűk sokaságát amin mosolyognom kelett. Kicsit olyan volt,mint én csak lányban.

Leia szemszöge

Komolyan? Pont ilyenkor és ezen a járaton kell utaznia? Ráadásul  folyton néz. Biztos csak Jessel kapcsolatban akar valamit. Sajnálattal vettem észre, hogy a telóm megadta a szolgálatot. Bosszúsan tettem el a táskámba majd vezettem a tekintetem az ablakon kívülre.
-Szia! Köszönt az ismeretlen srác.
-Ohm szia! Mosolyogtam rá egy pillanatra.
-Harry vagyok, te pedig ha jól tudom Kate! villantott rám egy csábító oldalmosolyt. Valószínűleg tisztában volt vonzerejével.
Megköszörültem a torkomat és zavartan néztem rá.
-Nem egészen -húztam el a számat. Ez elég kínos.
-Ezt meg, hogy érted? Nem így hívnak? A helyében én is hülyének néztem volna magam. Csak egy fejrázással reagáltam. -Tudtam. Valahogy nem illett hozzád -Úgy vigyorgott rám, mint mikor rajta kapsz egy kisgyereket egy csínytevésen.
-Nem illett hozzám? De hát nem is ismersz.
-Még nem-vigyorgott szemtelenül. -Egyébként igen, nem illett hozzád. A Kate inkább valamilyen szőke lányra emlékeztet.
-Ohh értem. Nos hozzád illik a Harry. Erre ismét egy nagy mosolyt kaptam. Elég pozitív volt az biztos.
-Ennek örülök. Amúgy cuki az akcentusod. Honnan jöttél?-Nem szerettem ezt a kérdést. Pontosabban Magyarországot. Ott laktam egy ideig. Nyolcadik félévig,azthiszem. Apukám magyar, anyukám amerikai. Azért kellett odaköltözzünk, mert a mamám beteg lett és nekünk kelett róla gondoskodni. Sajnos mielőtt vissza jöttünk volna elhunyt.
-És te honnan jöttél? A te beszéded sem tipikus amerikai. Sokkal karakteresebb meg minden. Hadartam le neki a felfedezésemet. Felhúzott szemöldökkel nézett rám, gondolom nemértette miért nem válaszoltam.

Harry szemszöge

Egyértelműen nem akart válaszolni. Nem értettem miért, de ráhagytam most a dolgot.
-Kérdéssel a kérdésre válaszolni illetlen, ugye tudod göndör lány?- húztam az agyát. Nagyot nyelt kérdésemre. -Egyébként Angliában éltem.
-Göndör lány?Amúgy így már értem. Érdekes volt, egy olyan személy, akit meg akartam fejteni. Meg esetleg mást is,de erről nem kell tudnia. A lényeg, hogy életemben először úgy éreztem, muszáj megismernem.
-Ha már nem árulod el a neved, valahogy hívnalak kell. Figyelj amúgy meg adnád a telefon.. -de itt félbe szakított és csalódottan(?) elkezdte lediktálni a számot. Nem értettem mi baja lett hirtelen. Nem értettem őt. Minden esetre én gyorsan beírtam a számát 'göndör lány' néven és mosolyogva mentettem el. Láttam, hogy áll fel, elérkeztünk a megállóhoz, ahol tegnap is leszállt.
-Örültem a találkozásnak Harry!
-Hát még én.Nem kell sokáig várnod a következőre! Kacsintottam rá, mire elpirult és a földet kezdte tanulmányozni. Mikor a lépcső felénél állt hirtelen visszafordult és rám nézett, mire egy kíváncsi pillantást kapott tőlem.
-Amúgy Leia. -és leszállt. Először nem értettem mire gondolt, de aztán leesett, hogy természetesen a nevére. Örültem, hogy elmondta. Ez sokkal jobban illett hozzá és olyan gyönyörű név volt mint ő maga. Tudtam, hogy amint tehetem felhívom és elhívom valahova, akár hogyan is gondolkodtam eddig erről az egészről. Akkor még nem tudtam, hogy ez azért nem lesz ilyen egyszerű.